Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
ILON Gábor: Napló 1848-49-ből
A budai táborban /1849 május/ történő eseménnyel kapcsolatosan /37.p./:".. .parancsnokunk engem bocsásson el.Kérelmem teljesítették, s a legbátrabb és elszántabb egyéneket véve magam mellé a zászlóaljból másnap reggel 8. órakor Szekulics alezredes úr előtt..//majd/... Aulich generális úr udvarán ő általa megvizsgáltattunk." A kérdéses zászlóalj közvetlen, vagy felsőbb parancsnokai tehát, sorrendben említve: Okolicsányi-Szekulits-Kászonyi. Okolicsányi Lajos 4i< 1848.október 13-tól a 35. zászlóaljban /a Zrínyi - önkéntesekből alakult honvédzászlóalj/ főhadnagy december H-ig, amikor a 60. honvédzászlóaljhoz nevezik ki századosként. Szekulits István ^szeptember 1-től százados a Zrínyi önkéntes zászlóaljnál, majd a 35. zászlóalj őrnagya és parancs noka október 14-től. A zászlóalj állomáshelye novemberben Csáktornya. December 1-től alezredes és dandárnok, 1849. január 1-től hadosztályparancsnok a Perczel-hadtestben. Április 2-től a II. hadtestté - parancsnoka Aulich Lajos - átszervezett Perczel-hadtestet irányítja. Május 14-től ezredes. Kászonyi József ezredes 1849. június 20-tól a II. hadtest parancsnoka, tehát a komáromi csatát megelőző napokban is az. Mivel Okolicsányi Lajost mint zászlóaljparancsnokát említi és róla tudjuk, hogy Perczel javaslatára december 11-én a 60. zászlóalj parancsnoka lett,bizonyos, hogy Körmendy Sándor a nemzetőrségtől a 60. zászlóaljba került. Ide december 16-án Perczel előterjesztésére hadnagynak nevezik ki. 4 * A Perczel-, majd II. hadtest a magasabb egysége, amíg a Görgey Armin vezette különítménybe nem lép /1849 május/, ahol azután a világosi fegyverletételig marad. A szabadságharcot főhadnagyként fejezi be. A Napló II. része 1849. április 9-vel kezdődik, a budai táborban. Itt jól megfigyelhető a visszaemlékező tévedése. Ugyanis a váci csata április 10-én volt, a komáromi vár felmentése pedig április 22-én fejeződött be, s csak ezt követően /május 421./ indult Buda ostroma. Körmendy Sándor pontosan egy hónappal keltezi előbbre az eseményeket. Rövid kitérőt kell tennünk, hogy Körmendy Naplójának sorait érthetővé tegyük! A Kárpátok északi része felől osztrák és szlovák támadás fenyegette a tavaszi hadjáratban támadó honvédsereget. Ezért Görgey Artúr március 18-án Beniczky Lajos őrnagy 800 fős különítményét - VII. hadtestből - küldi ki a Götz és Jablonowski vezette dandárok ellen. 41 A különítmény sikeres rajtaütést hajtott végre március 24-én Losoncon, ahol Almássy ezredes túlerőben lévő csapatát /Civalart-ulánusok/ verték szét/' Körmendy Sándor Naplója 44-48. oldalán írja le - bizonyosan elmondások alapján, későbbi ottjárta kor - e huszáros rajtaütés lényegét és jellemzi Beniczkyt. Április 21-től Beniczky kor mánybiztos a Felvidéken, egyúttal elezredes. í0 Bizonyos bonyodalmak miatt - amelyekre e helyütt nem térünk ki, s témánk szempontjából is lényegtelen - Beniczky rövidesen visszatér a fősereghez. Innen május 10-én újabb különítménnyel indul Vácról a Felvidékre, ahol feladata; Görgey Ármin különítményével és Dembinsky altábornagy seregével Vogel és Benedek tábornok hadseregének bekerítése. 14 Görgey Ármin őrnagy 900 fős száguldó 'különítményét április 16-án küldte ki Szántóról /Hont m./ Selmecbánya irányába Görgey Artúr. A különítmény sikeresen tevékenykedett a Bányavidéken és a Vág vonalon. li Május 22-én a Beniczky-különítmény Görgey Ármin parancsnoksága alá kerül június első napjáig.Ebben az időintervallumban Beniczky ismét kormánybiztosi teendőket lát el. Az orosz csapatok erősödő nyomása 1<4 hatására a kiküldött száguldókat /Beniczky, Görgey,Horváth/ visszarendelik a fősereghez, Komáromhoz. A fentiekből Körmendyre vonatkozólag pedig az következik, hogy: - Zászlóaljából,a budai táborból csapata csak május 4. után indulhatott el, - Itt a táborban egysége legfőbb parancsnoka Szekulits István alezredes, hadosztályparancsnok, s mivel Aulich ekkor már betegeskedik, ő a tényleges parancsnok, majd rövidesen ki is nevezik. - Beniczky Lajos újabb /II./ különítménye május 10-én indul a budai táborból, - Ez a különítmény később egyesül Görgey Ármin száguldóival, - Július első felében az a különítmény, amelybe Körmendy Sándor is tartozott visszatért a fősereghez, hogy részt vegyenek a komári csatában. Visszatérve a Naplóhoz, a helyes dátum május 9. Ekkor a Gellérthegyen és mögötte, a szé kesfehérvári úton és mentén állomásozó II. hadtestben^található Körmendy Sándor. Zászlóalja "25 bátor és önként ajánlkozó" közvitéze jelentkezik az ő parancsnoksága alatt a szerveződő Beniczky-különítménybe /37-38. p./. A különítmény összetétele: zászlóalja 25 embere és még más zászlóaljakból is hasonló létszámok, összesen egy századot alkotva, valamint "...még 4. század csatlakozott hozzánk különböző zászlóaljakból, s 1.század vörös sipkás félszázad Bocskay huszár, s 2 három fontos álgyu, s Beniczky alezredes úr parancsnoksága alá adattunk...". Görgey Artúr is említi,de Beniczkyre történő utalás nélkül e különítmény indítását, amelyet Görgey Ármin megerősítésére küldött. i<r Beniczky szerepeltetésének hiánya a későbbi csapategyesítéssel magyarázható. Görgey Artúr adatai - az egység összetételét illetően - a Körmendy Sándor által leírtakból csak egy részletnél térnek el. Görgey 6 század gyalogságot említ. Az újonnan alakított
