Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

ILON Gábor: Napló 1848-49-ből

A Napló szerkezete és tartalma Terjedelmi korlátok miatt csupán a Napló alapos ismertetésére szorítkozom, azzal a céllal, hogy a szakemberek és az érdeklődő olvasók figyelmét erre a forrásra felhívjam. Egyúttal bízom abban, hogy talán egyszer lehetőség nyílik majd a Napló teljes, önállló közlésére is. Szerkezetét tekintve két nagy egységből tevődik össze. I. 1848. tavaszától 1849. január első napjaiig /Pápa, Muraköz, móri csata/ II. 1849. április /május/* elejétől augusztusáig /Bányavárosok vidéke, komáromi csata/. A Napló oldalainak számozása utólagos, nem Körmendytől származik. Elképzelhető, hogy a lapok egy részét kiemelték, s ezt követően fűzték, kötötték a megcsonkított maradékot. Erre utal az is, hogy az I. egységet két részletben - a Napló kezdetén és végén /3-20.p. és 161-186.p./ találjuk.Közben a 21-36. oldalak kitöltetlenek. A II. rész a 37-160 oldalig terjed. A II. részét valószínűleg emlékezetből, de közvetlenül az eseményeket követően írhatta, ugyanis az időpontok néhány napnyi elcsúszással hibá­sak . Az I. rész kezdetén /1848. dec.6./ a hazafi sorait, a forradalmat mindenáron válla­ló fiatal /19 éves ekkor/ értelmiségi ars poeticáját ismerjük meg, gondolatvilágába nye­rünk betekintést, s vallomásában szüleit, tanárait dicséri. Naplójában megjegyzi /7.p./, hogy a kormány országosan elrendelt toborzó felhívá­sára 28 tanuló határozza el, hogy a reformárus iskolát elhagyva Pestre 5 megy. Sajnos, csak az alábbi neveket /12 fő/ jegyzi fel:Győrfy Endre /III. éves/, Nyiri Lajos /IV.é­vesf, Pap Sándor /II./, Sárközy Dénes, Horváth János /III./, Babay Antal, Paál Dénes, Cseresnyés Sándor /II./Tónod Márton, Takács Gyula, Szőke István, Odor József. Május 22- . ét- amikor az iskolát bezárják - követően szülei engedélyét kérni Szennára utazik, ahol meghűl, s betegsége elhúzódása miatt nem mehet Pestre. Közben Kaposvárott is megindul a toborzás. Itt valószínűleg a Csányi kormánybiztos által szorgalmazott június 13-i kapos­vári nemzetőrségi szervezésre céloz. 6 Ez a június 9-én meginduló szerb felkelés* miatt vált sürgetővé a déli megyékben. Elképzelhető, hogy csak az augusztusi-októberi általá­nos toborzások alkalmával * állhatott be nemzetőrnek. Tisztként szolgál. A Dráva-mellé­kére irányítják alakulatát.Állomáshelyük Dombó /Baranya m./ Felkészültségüket így jel­lemzi: "A hadi gyakorlatokat magunk tisztek sem igen értettük:..." /10. p./.A következő oldalakon szigetvári kirándulását írja le. Ez Naplójának végig különös és egyedi jelleg­zetessége. Mindig és mindenhol szerét ejteti, hogy a művelődéstörténeti, vagy történeti érdekességeket, a számára szokatlan tájat, embert, foglalkozást részletesen leírja. Részt vesz a légrádi /ma: Legrad,Jugoszlávia/ ütközetb en 1848. november 28-án /161 . p./, ahol 83 huszár elestéről tudósít. Százada december 14-én Gáspár /András, később tábornok/ezredes' 9. huszárezrede mellett áll. A század a november 1-én tábornokká elő­léptetett Perczel Mór*vezette "dráva hadtest "-be tagozódva harcolt.December 13-án len ri­ vai /ma: Lendava, Jugoszlávia/ csatáb an küzd, ahol 5 000 fős seregtestükkel szemben 25 000 főnyi ellenség vonult fel. A Perczel-hadtest feladata a Muraköz védelme volt, Csáktornyán elhelyezkedő hadtestközponttal. Az 0HB utasítására december 16-án a hadtest kivonul Csáktornyáról, hogy a Görgey Artúr vezette feldunai hadtest bal szárnyához csatlakozzon 44 , s azzal együttműködve majd valahol a Vértes-hegység körül bírják megál­lásra - a terv szerint - Windisch-Grâtz hadseregét. Részletesen megismerjük Körmendy zászlóaljának visszavonulási útvonalát /167-182.p./; átkelés a Murán - Kiskanizsa ­Magyarod /ma: Balatonmagyaród, Somogy m./ - Bazsi- Sümeg - Nagyvázsony - Veszprém ­/Vár/Palota. A sereg magja a Körmend-Pápa- Bakonysárkány útvonalon halad. 42. Várpalotán kötik fel Perczel seregének tagjai a vörös szalagot.Körmendyék december 30-án este 10 órakor érkeznek Várpalotára .Ekkorra a Perczel kezdeményezte móri csata - vereséggel ­befejeződött. A kormány "Vértes-terve" ezzel végleg összeomlott, Görgey Artúr hadtes­tét vissza kellett vonni, majd a fővárost is ki kellett üríteni. Perczel hadteste szét­zilálódott. Görgey Artúr a Duna balpartján vonul vissza - mintegy gyengítve, elterelő mozdulatával az osztrák főcsapást - .Perczel "összeterelt" és feltöltött hadteste /8 000 emberrel/ a Tisza mellékét szállja meg.'' 5 Naplóírónk a móri csatáról többek között ezt jegyzi fel: Perczel tábornok 5 ágyút és 3 000 embert /halott és fogoly/ veszített, s a tábornok is alig menekült meg a fog­ságtól. Egész táborát szétszórták. Görgey Artúr Perczel-kritikáját Körmendy is megrö­síti. Perczeit sommásan így jellemzi: "Perczel azonban némileg a szerencse embere, s ott hol rögtöni fellépéssel kell hatni, s dönteni, ö a legjobb hadvezér: de hol tactica­val s halogatással kell valamit kivinni, oda őt nem lehet alkalmazni. Perczel két szél­sőség. Vagy sokat nyer, vagy sokat veszt." A Palotáról történő kivonulás leírása után a Napló megszakad 12. ábra/. Itt egy alapvető kérdésre kell kitérnünk. Mivel Körmendy Sándor nem írta le Nap­lójában, hogy mely századokban, zászlóaljakban szolgált, kísérletet kell tennünk ar­ra, hogy megjegyzéseiből következtessünk, rekonstruáljuk, hogy mely egységeknél szol­gált.Egy későbbi adata 1849. júliusában, Komáromnál, ahol meglátogatja régi egységét.

Next

/
Thumbnails
Contents