Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
ILON Gábor: Napló 1848-49-ből
A Napló szerkezete és tartalma Terjedelmi korlátok miatt csupán a Napló alapos ismertetésére szorítkozom, azzal a céllal, hogy a szakemberek és az érdeklődő olvasók figyelmét erre a forrásra felhívjam. Egyúttal bízom abban, hogy talán egyszer lehetőség nyílik majd a Napló teljes, önállló közlésére is. Szerkezetét tekintve két nagy egységből tevődik össze. I. 1848. tavaszától 1849. január első napjaiig /Pápa, Muraköz, móri csata/ II. 1849. április /május/* elejétől augusztusáig /Bányavárosok vidéke, komáromi csata/. A Napló oldalainak számozása utólagos, nem Körmendytől származik. Elképzelhető, hogy a lapok egy részét kiemelték, s ezt követően fűzték, kötötték a megcsonkított maradékot. Erre utal az is, hogy az I. egységet két részletben - a Napló kezdetén és végén /3-20.p. és 161-186.p./ találjuk.Közben a 21-36. oldalak kitöltetlenek. A II. rész a 37-160 oldalig terjed. A II. részét valószínűleg emlékezetből, de közvetlenül az eseményeket követően írhatta, ugyanis az időpontok néhány napnyi elcsúszással hibásak . Az I. rész kezdetén /1848. dec.6./ a hazafi sorait, a forradalmat mindenáron vállaló fiatal /19 éves ekkor/ értelmiségi ars poeticáját ismerjük meg, gondolatvilágába nyerünk betekintést, s vallomásában szüleit, tanárait dicséri. Naplójában megjegyzi /7.p./, hogy a kormány országosan elrendelt toborzó felhívására 28 tanuló határozza el, hogy a reformárus iskolát elhagyva Pestre 5 megy. Sajnos, csak az alábbi neveket /12 fő/ jegyzi fel:Győrfy Endre /III. éves/, Nyiri Lajos /IV.évesf, Pap Sándor /II./, Sárközy Dénes, Horváth János /III./, Babay Antal, Paál Dénes, Cseresnyés Sándor /II./Tónod Márton, Takács Gyula, Szőke István, Odor József. Május 22- . ét- amikor az iskolát bezárják - követően szülei engedélyét kérni Szennára utazik, ahol meghűl, s betegsége elhúzódása miatt nem mehet Pestre. Közben Kaposvárott is megindul a toborzás. Itt valószínűleg a Csányi kormánybiztos által szorgalmazott június 13-i kaposvári nemzetőrségi szervezésre céloz. 6 Ez a június 9-én meginduló szerb felkelés* miatt vált sürgetővé a déli megyékben. Elképzelhető, hogy csak az augusztusi-októberi általános toborzások alkalmával * állhatott be nemzetőrnek. Tisztként szolgál. A Dráva-mellékére irányítják alakulatát.Állomáshelyük Dombó /Baranya m./ Felkészültségüket így jellemzi: "A hadi gyakorlatokat magunk tisztek sem igen értettük:..." /10. p./.A következő oldalakon szigetvári kirándulását írja le. Ez Naplójának végig különös és egyedi jellegzetessége. Mindig és mindenhol szerét ejteti, hogy a művelődéstörténeti, vagy történeti érdekességeket, a számára szokatlan tájat, embert, foglalkozást részletesen leírja. Részt vesz a légrádi /ma: Legrad,Jugoszlávia/ ütközetb en 1848. november 28-án /161 . p./, ahol 83 huszár elestéről tudósít. Százada december 14-én Gáspár /András, később tábornok/ezredes' 9. huszárezrede mellett áll. A század a november 1-én tábornokká előléptetett Perczel Mór*vezette "dráva hadtest "-be tagozódva harcolt.December 13-án len ri vai /ma: Lendava, Jugoszlávia/ csatáb an küzd, ahol 5 000 fős seregtestükkel szemben 25 000 főnyi ellenség vonult fel. A Perczel-hadtest feladata a Muraköz védelme volt, Csáktornyán elhelyezkedő hadtestközponttal. Az 0HB utasítására december 16-án a hadtest kivonul Csáktornyáról, hogy a Görgey Artúr vezette feldunai hadtest bal szárnyához csatlakozzon 44 , s azzal együttműködve majd valahol a Vértes-hegység körül bírják megállásra - a terv szerint - Windisch-Grâtz hadseregét. Részletesen megismerjük Körmendy zászlóaljának visszavonulási útvonalát /167-182.p./; átkelés a Murán - Kiskanizsa Magyarod /ma: Balatonmagyaród, Somogy m./ - Bazsi- Sümeg - Nagyvázsony - Veszprém /Vár/Palota. A sereg magja a Körmend-Pápa- Bakonysárkány útvonalon halad. 42. Várpalotán kötik fel Perczel seregének tagjai a vörös szalagot.Körmendyék december 30-án este 10 órakor érkeznek Várpalotára .Ekkorra a Perczel kezdeményezte móri csata - vereséggel befejeződött. A kormány "Vértes-terve" ezzel végleg összeomlott, Görgey Artúr hadtestét vissza kellett vonni, majd a fővárost is ki kellett üríteni. Perczel hadteste szétzilálódott. Görgey Artúr a Duna balpartján vonul vissza - mintegy gyengítve, elterelő mozdulatával az osztrák főcsapást - .Perczel "összeterelt" és feltöltött hadteste /8 000 emberrel/ a Tisza mellékét szállja meg.'' 5 Naplóírónk a móri csatáról többek között ezt jegyzi fel: Perczel tábornok 5 ágyút és 3 000 embert /halott és fogoly/ veszített, s a tábornok is alig menekült meg a fogságtól. Egész táborát szétszórták. Görgey Artúr Perczel-kritikáját Körmendy is megrösíti. Perczeit sommásan így jellemzi: "Perczel azonban némileg a szerencse embere, s ott hol rögtöni fellépéssel kell hatni, s dönteni, ö a legjobb hadvezér: de hol tacticaval s halogatással kell valamit kivinni, oda őt nem lehet alkalmazni. Perczel két szélsőség. Vagy sokat nyer, vagy sokat veszt." A Palotáról történő kivonulás leírása után a Napló megszakad 12. ábra/. Itt egy alapvető kérdésre kell kitérnünk. Mivel Körmendy Sándor nem írta le Naplójában, hogy mely századokban, zászlóaljakban szolgált, kísérletet kell tennünk arra, hogy megjegyzéseiből következtessünk, rekonstruáljuk, hogy mely egységeknél szolgált.Egy későbbi adata 1849. júliusában, Komáromnál, ahol meglátogatja régi egységét.
