Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

SZABÓ György: Protestáns szellemiség Pápán a 16. században

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 1 -1988 PROTESTÁNS SZELLEMISÉG PÁPÁN A 16. SZÁZADBAN Szabó György A reformáció előtti szellemi élet Pápán is a kolostori kultúrához kapcsolódott. A 15. század végétől ferences szerzetesek telepedtek meg a városban. Kolostorukat 1480 körül a Szapolyai család építette fel. A kolostor falain belül kezdettől fogva működött egy iskola, amely még 1531 után is fennállott. A szerzetesek, ha csak szűkebb rétegnek is, de tanították a betűvetést, az olvasást és a fontosabb alapismereteket. A reformációt megelőző időszakban egy városi-plébániai iskola létezéséről is tudunk. Az iskola tanítója 1508-ban Kajári István, akinek növendékei ez évben pestis miatt szétszéledtek. Neve később, mint győri kanonoké bukkant fel, s ebből következtetünk ar-' ra, hogy az iskola egyházi vezetés alatt állhatott.A járvány megszűntével tovább folyhatott az oktatás, ám adatunk erre csak 1534-től van. A tanítás mikéntjéről, a tanulók összetételéről szinte semmit nem tudunk, csak annyit, hogy a reformációt közvetlenül megelőző években 28 pápai diák tanult bécsi egyetemen. Sopron és Sárvár mellett a dunántúli reformáció korai szakaszának harmadik jelentős centruma Pápa városa volt.

11 A város csatlakozása a reformációhoz természetesen nem ment máról-holnapra, egy hosszabb fejlődési folyamatról beszélhetünk. Első periódusa az az időszak, amikor Thurzó Elek nádor volt Pápa földesura /1527-1535/, aki elősegítette a reformáció itteni terjedését/ Török Bálint és családja pártfogásával 1536-tól akadálytalanul terjedhettek tovább a protestáns tanok. Pápa reformátoraként történeti forrásaink egy bizonyos Bálint papot jelölnek meg, aki feltehetőleg már Thurzó Elek idején is Pápán és környékén tevékenykedett, később pedig Török Bálint és családja szolgálatában állt.

3 Tóth Endre Illési Bálint pápai ferences szerzetessel azonosítja Bálint pap személyétMindez könnyen elképzelhető, hiszen ismerjük a ferences rend szerepét a hazai reformáció előtörténetében. Pápán pedig - mint említettük - 1480-tól ferencrendi szerzetesek is működtek. Török Bálint gyakran részesítette őket támogatásában. Rendszeresen náluk gyónt feleségével, Pemf

linger Katával együtt, pedig mindketten erősen rokonszenveztek az új hittel. A ferencesek a reformáció megerősödésével, 1560 körül véglegesen elhagyták a várost/ A város lakossága a 16. század végére teljesen protestáns. A plébánia História Oomusa a pálosok annaleseire hivatkozva megjegyzi, hogy 1638-ban, tehát a pálosok Pápán való letelepedésének évében csak négy katolikus volt a városban, a többi lakos mind Luther és Kálvin " eretnekségét" követte.

6 A reformáció terjesztésében, a protestáns szellemiség kialakításában temészetesen fő szerep jutott az iskolának. Különböző történelmi források, Írásos dokumentumok alapján a " schola reformata" alapítását 1531-re szokták visszavezetni. Kétségkívül, hogy a korábbi városi-plébániai iskola a harmincas években protestáns intézménnyé alakult át . Tehát semmiképpen nem alapításról

, hanem átalakulásról beszélhetünk a sokszor vitatott évszám kapcsán. Az utóbbi időben gyakori téveszmék és tévhitek miatt azt is hangsúlyozni kell, hogy az iskola / még nem kollégium/ eleinte a lutheri reformációt követte, hisz az első ismert nevű iskolamester, Gyzdawith Péter is Luther követője volt, s kapcsolatban állott Sylvester Jánossal? A pápai "ludi magister" egyébiránt Thurkowyth Miklós budai városbíró és kereskedő mostohatestvére volt.

8 Sylvestert pedig éppen a budai városbíró ajánlotta Nádasdy Tamás kegyeibe, s ez ügyben Gyzdawith is négy levelet intézett Pápáról Sárvár urához.

3 Az 1534. április 14-én kelt iratból megtudjuk, hogy Sylvester Gyzdawithnál tartózkodik Pápán és rövidesen továbbindul Újszigetre. Ugyanez év május 3-án kelt ajánlólevelében pedig a következőket olvashatjuk: "...Sylvester Jánosunk, ki itt volt nálunk, Zalában először emelheti fel Krisztus zászlaját és az evangéliumi igazság tanítását. Csak legyen védelmére Nagyságod.Reméljük, hogy meg is fogja tenni. A többit meg elmondja Nagyságodnak e levél felmutatója a mi Joannes Pannoniusunk".Gyzdawith egy korábbi levelében Nádasyhoz is már úgy fordul, mint aki az üldözött evangélium védelmezője, "ki reményét egyedül Istenbe helyezte, s párt-