Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

MITHAY Sándor: Beszámoló az Ugod-Katonavágási későbronzkori ásatásokról

8. ábra Ugod-Katonavágás 5. halom Abb. 8. Ugod-Katonavágás Hügel 5. Pereme É felé hiányos volt. Csorbult. A csontok ezzel részben letakarva és ezek részben az edénybe is benyomódtak. 2.1 Bronztű szára függőleges helyzetben az ÉNY-i sarok közelében /4.ábra 15., 10.ábra 2/4./. Szára hajlott. 3./ Égett emberi csontok főleg a kis sír közepén /10.ábra 2/3./. 4./ Cserepek a DNY-i sarokban és az ÉK-i részben egy önálló cserép /4.ábra 14., 10.ábra 2/2./. A sír NY-i és K-i kőlapja D felé dől. Tehát az eredeti talaj is D felé dőlt. Az altalaj a K-i kőoldallap tetejétől 30 cm mélyen van: ez fekete színű és foltos. Ez lehetett az eredeti humusz. II. A sírtól D-re és K-re is kövek voltak. A D-re eső kövek elhelyezkedése úgy néz ki, mintha egy sír megbolygatásából származnának. A sír a kőkoszorú vonalában helyezkedett el. Nem lehet már bizonyítani, hogy a kőkoszorú és a sír egyszerre került voöia-e egymás mellé. Viszont a sír szomszédságában széthányt kövek arra vallanak, hogy a sír másodlagos elhelyezésű és helyet kellett csinálni a sírnak. Mindez már nem bizonyítható. Volt olyan kő is a gyűrűben, amelyik 15 cm-rel a felszín alatt feküdt. K felé nagyobb hiány van, hézag a kövek sorában. 50 kg-os kő is volt ezek között. Tulajdonképpen mindenütt egy sor kő van, vagy esetleg két kisebb egymáson. A halom hatodik nyolcadában, a szélében az egyik kő méretei: 85x35x20 cm.Hasáb formája van és alatta nem volt semmi. Volt olyan kő is, amelynek a súlya a mázsát közelítette. III. A 9. halomban kőből készült építményre találtunk. A halom közepén nagy gödör volt.A már említett árok kitágulásakor pusztította el ennek a halomnak a D-i szélét. Több nyolcadunkban rendszertelenül kövek kerültek elő.A halom földje egyenletes, legnagyobb részén csak néhol van benne a gyökerek rothadásától feketés folt. A D-i nyolcadban már feltűnően sok volt a kő. K felé erős lejtés figyelhető meg. Az ÉK-i nyolcadban 40 cm mélyen égett agyagrög került elő. A két ÉK-i nyolcad határán és a halom középpontja és széle felé előbbiek közelében 30 cm mélyen t'öbb kisebb faszéndarab volt. Ezek nem képeztek réteget. A halom közepe környékén és főleg D felé szétdobott helyzetben kövek hevertek. A bolygatásnál ásott gödörből kidobott földben kisebb terméskövek voltak. A középen leásott gödör az eleven földig nyúlik le. Kőlapok nem voltak a gödör oldalában. A halom középpontjától É-ra a kőtömböt kibontottuk és ekkor K felé falszerü építmény bontakozott ki. Csak 130 cm hosszan van meg É felé a "kövek" falának egyenes vonala. A gödör miatt ez a vonal 120 cm-en át megszakad. A középen 140 cm mélyen jön elő a sárga színű eleven föld. Ez a bolygatás mélysége. A sírt tehát egykor a földbe mélyítették. A középponttól D-re 130 cm-re és É-ra 185 cm-re van a kőtömb két egyenes vége. A kövek ún. szélső vonalai nem merőlegesek egymásra /11. ábra/.