Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Soós Sándor: A Dunakanyar út menti szakrális emlékei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. gi táj központja. 2 9 Szentendrén a Sztárá vodához vezető út elején áll egy szerb kovácsoltvas kereszt, 3 0 de a Sztaravoda-patak mellett, a Dunához közel áll a katolikusok Szent Orbán-keresztje. 3 1 A forráskultuszhoz a Pilisben általában a Lourdes-i Szűz Mária 3 2 tisztelete kapcsolódik. józsefvárosi zarándoklatokról megállapíthatjuk, hogy a „szent objektumokhoz", a tisztelet központjában álló templomhoz és a forráshoz külön-külön is felrajzolható a zarándokok imái által megszentelt útvonal. Az első útvonal a Pilisszántó Pilisvörösvár felé eső végén lévő kereszttől a szentkereszti templomig tart, ezt a szakaszt az első napon teszik meg. Ezt az utat régen is gyalogjárták végig. Ez a szokás máig megmaradt. E szakasz végigjárásának három lényeges mozzanatát emelem ki. A szántói templomban a plébános fogadja és köszönti a zarándokokat, majd ennek végén ereklyecsókolás következik. A szántói templomtól a szentkereszti beköszönő keresztig sétálnak. A pilisszentkereszti beköszönő keresztnél hagyományos szertartást végeznek. Innen processziós rendbe sorakozva vonulnak a faluba. A patakparton a plébános fogadja a búcsúsokat, megkerüli velük a templomot, majd az oltár elől köszönti őket. A hazafelé vezető úton csak a pilisszenkereszti beköszönő keresztnél végeznek szertartást. A második megszentelt útvonal Pilisszentkereszten, a hajnali templomi áldozás után, a faluszéli fakereszttől a Szentkútig vezet. Ezt vasárnap járják végig. A Szentkútra igyekvő falubeliek a település szélén lévő fakeresztnél, a lourdes-i jelenések napjain találkoznak. Innen énekelve és imádkozva haladnak a Szentkút felé. Az erdei sétány mellett lévő emlékeket köszöntik. 29 Megszentelt hely ez, ahová megszentelt úton lépkednek a zarándokok. Az út mellett pedig megszentelt emlékek találhatók: a falu végétől számítva összesen 10 szakrális objektum. 30 A katolikus lakosság a Sztaravodai út elején gyűlt össze Szent Márton napján, hogy a plébánosuk itt végezze el a búzaszentelést. Itt imádkoztak a bő termésért és a jó kenyérért. Erre az 1730-as évek elejétől 1953-ig vannak adataink. A közelben, a Sztaravodai út és a Csapás út elágazásánál ünnepelték a hegyi dalmátok a nyári napfordulót. Június 24-én itt gyújtották meg a Szent Iván-napi tűzugráshoz a máglyát. Innen indultak a szerbek a patriarcha kedves forrásához, ahol a kiépített forrásfoglalat mellett kovácsoltvas kerítéssel körbevett kőkereszt áll. 31 Érdekesség, hogy a katolikus hívek és a szerb egyház hívei közösen tisztelnek szent helyeket és közösen haladnak a „szent utakon". A 20. század elejéig ilyen közös szenthely volt még a solymári katolikus templom is. Intő példa azonban, hogy ez a búcsújárás a modernizáció áldozata lett: a belső felújítás ürügyével eltávolított fogadalmi tárgyak eltűnése után elmaradtak a nagy zarándoklatok. A hozzá fűződő hagyományok a szőlőművelés és bortermelés egykori fontosságát mutatják. A hely, ahol áll, a forrás tiszteletét is magában hordozza. 32 Soós Sándor: A lourdes-i jelenés hatása a történeti Magyarországon. In Kontsek Ildikó (szerk.): A Makulátlan. Mária szeplőtelen fogantatásának hite a középkortól napjainkig. Esztergom, 2009. 34-43. Az 1854-ben elfogadott, Szeplőtelen Fogantatásról szóló dogmát az 1858-as lourdes-i jelenések „hitelesítették". A jelenések és az azokat követő, mind a mai napig tartó csodálatos gyógyulások a katolikus hitélet fontos mozgató erejévé váltak. A lourdes-i jelenések nyomán hazánkban is rengeteg olyan jelenés híre röppent fel, amelyen kimutatható az 1858-as események hatása. Ezzel találkozunk a Pilisben is. Csobánkán a kegyhely fő vonzerejét a forrás („Bründe") jelentette. Kezdetben szabadon folyt a vize, mindig mindenki elérhette. Később egy kőmedencét építettek elé, erre egy boltozatot, amelyet ajtóval láttak el. A forrás felett lourdes-i barlangot látunk, amelyet 1913-ban az Óbudai Dohánygyár munkásnői emeltettek. Az 1930-as évek gyűjtője szerint 11 kis, hálaszavakkal felírt márványtábla díszítette (mindegyik az 1918 utáni időből). A zarándokok ájtatosságot végeznek a kápolnában, a lourdes-i barlangnál, a keresztek előtt vagy a Mária-képet tartó oszlop előtt. Pilisszentkereszt-Szentkút szakrális hagyományaiban az 1858-as lourdes-i jelené547
