Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. OLÁH JÁNOS A rabbi és a zsidó néprajz (Kolbach Bertalan) A rabbi héber szó - amelyen Magyarországon a zsinagóga szellemi vezetőjét, a vallási élet irányítóját, zsidó „lelkészt" értik többnyire - jelentése: mesterem, tanítóm, uram. A rabbi szó őseredeti értelmében annak az embernek a tiszteletteljes megszólítása volt, aki tudása, bölcsessége vagy példaadó viselkedése révén érdemelte ki e titulust. A szó, a rabbi szó, fiatalabb hivatalánál, hiszen ahogyan Weisz Pál néhai hódmezővásárhelyi rabbi, majd debreceni főrabbi, később pedig Méir Weisz néven a jeruzsálemi Héber Egyetem tudós professzora írta: „Rabbi volt már akkor is, amikor rabbi még nem volt.'" Ugyanis az a hivatás, az a képesség, amelyet e szó jelöl, az ún. Nagy Gyülekezet Férfiaitól

2 (Ansé kneszet hágdolá) származik az ante 5. századból, ők határozták meg, alakították ki funkcióikat és adtak nekik instrukciókat, miszerint: „Legyetek elővigyázatosak az ítélkezésben! Állítsatok sok tanítványt! Készítsetek védőkerítést a Tórának

3!"

4 Ebből következően a rabbinak elsődlegesen törvénytudó bíróként, majd tanítóként, végül a vallási élet őrzőjeként kellett működnie. A 19. századtól, a zsidóság emancipációját, egyenjogúsítását követően azonban gyökeresen megváltozott a rabbi szerepe közösségén belül, hiszen a zsidóság egy része csupán vallási felekezetként definiálta önmagát, és be kívánt tagozódni a többségi társadalomba, élni kívánt az emancipáció lehetőségeivel, a felkínált jogokkal. Több-kevesebb sikerrel be is illeszkedett a világi államgépezetbe, nem vitte már peres és egyéb ügyeit a rabbi, illetve a rabbinikus bíróság elé, és világi iskolában taníttatta gyermekeit. Gyakorlatilag a rabbik egy részének maradt a zsinagóga, a maga korlátozott lehetőségeivel a hitélet ápolására, de tulajdonképpeni „ősi" feladata (ahogyan 1 Weisz Pál: A rabbi ügykörének története. In Dr. Szemere Samu (szerk.): IMIT Évkönyv. Budapest, 1936. 115. 2 Az ókori zsidóság életét irányító parlament, kb. az 5. századtól. 3 A Tóra héber szó jelentése: Tan. Mózes öt könyvének hagyományos elnevezése, de értik alatta az Isten által adott összes tanítást is. 4 Misna, Avot 1,1. 346