Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. dül nem járhattam, csak vezetővel, mert látási zavaraim és szélütéseim miatt, mindig veszedelemben forogtam. A Széchenyi-fürdőben (Budapesti lakos vagyok) az egyik alkalmazott leánytól megkérdeztem, hogy ez évben hová fog utazni vakációra? 0 azt felelte, hogy Máriapócsra, ahol ő csodálatos segítséget nyert a pócsi Szüzanyától. Gondolkoztam. - Talán rajtam is segítene a pócsi csodatevő Szűz! Szívem Pócsra vonzott s el is mentem az említett jó leány kíséretében. Zokogva léptem a nagytemplomba: éreztem, hogy a pócsi Szűzanya rendkívüli kegyelmével várakozik rám. Mise után felmentem a kegyképhez nagy üggyel-bajjal. Megcsókoltam a kegyképet! Szívem hevesen dobogott s úgy éreztem, hogy az élet új, friss árama kering egész szervezetemben. Segítség nélkül, könnyedén jöttem le a lépcsőn, meggyógyultam. Ma testben, lélekben megerősödve viselem az élet nehéz keresztjeit." Az elbeszélés hiteléül Máriapócs, 1929. aug. 11. Özv. Szele Róbertné.

1

2 Csöke Mátyás és Szabó Anna Róza nevű siketnéma gyermeke, miután kétszer a csodatevő képhez érintették, visszanyerte beszélőképességét. Ez történt 1857. szept. 7-én. Bizonyítólevél a templom falán látható.

1

3 Megfigyelhető, hogy szinte kivétel nélkül azok a tudósítás jellegű, rövid, tárgyilagosabb, egyes szám harmadik személyü feljegyzések, amelyek bemásolással kerültek a könyvbe. A később, feltehetőleg a helyszínen, azonnal a könyvbe leírt esetek előadása többnyire részletezőbb, egyes szám első személyü. Feltételezhető, hogy a történetek az átmásolás során egy újabb átalakuláson mentek keresztül és ennek során redukálódtak a szövegek. Kompaktabbá, tényszerűbbé váltak. Az elsődleges (a szóbeli szöveg létrehozója) és a másodlagos elbeszélő (az orális szöveg feljegyzője)

1

4 mellett itt tehát fontos szerepet kap az írott szöveg újrafelhasználója is, aki vélhetőleg tovább alakítja a szöveget. A dokumentációnak e három lépcsős eljárása mellett

1

5 egyéb mechanizmusok is hathattak a történetek előadására és rögzítésére: például a kegyhely, és az itt megtapasztalható kegyelmek propagálása, illetve maga a gyógyulás folyamata, hiszen a csodás gyógyulás kinyilvánításáig a kezdeti történet feltehetőleg fokozatosan alakult és formálódott.

1

6 12 Máriapócs Látogatási Könyve, 1900-1986. 57. 13 Máriapócs Látogatási Könyve, 1900-1986. 43. 14 Fischer: i. m. 111. 15 A mirákulum dokumentációjának három lépcsőjét a következőkben határozom meg: 1) A csodás eseményről a látogató a kegyhelyen szóban beszámol. 2) Az általa elbeszélt esemény stilizálva, kerek egésszé kidolgozva leirásra kerül. Ezt az érintett, egyes esetekben további tanúk is aláírásukkal hitelesítik. 3) A lejegyzett történetet egy későbbi időpontban nyomtatásban újra megjelentetik. 16 Klaniczay, Gábor: A csoda struktúrája. In Pócs, Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszor96