Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A „mai" derenkiek a 18. század közepén érkeztek a 13. századtól lakott, ám az 1710-es pestisjárványt követően elnéptelenedett faluba.

2 Az Abaúj-Torna és Gömör-Kishont vármegyék határán fekvő településen tehát ekkortól éltek az Északi-Kárpátokból származó gorálok (lengyelek), akik nyelvüket és sajátosan zárt kultúrájukat egészen a 20. század első harmadáig meg tudták őrizni. A község lélekszáma átlagosan félezer fő körül mozgott, lakói pedig szinte teljes egészében római katolikusok voltak. A földrajzilag elzárt és szomszédjaitól kulturálisan is eltérő település lakói elsősorban a táj által nyújtott erdőművelésből és piacozásból éltek. Vallásos életükre jellemző, hogy már betelepülésüket követően, valószínűleg 1717 és 1722 között fatemplomot építettek, amelyet Szent Simon és Júdás Tádé tiszteletére szenteltek fel.

3 A falu felett magasodó hegy másik oldalán, a Torna-patak völgyében fekszik Jablonca, amelyről írásos emlékeink már a 13. századtól vannak.

4 A település neve bár a szláv jablon (alma) szóból ered, ennek ellenére az összeírások minden alkalommal, mint magyar községet említik. Az itt élők egészen a huszadik század közepéig elsősorban mezőgazdasággal, főként gyümölcstermesztéssel és -értékesítéssel foglalkoztak. A falu lélekszáma hasonlóan Derenkhez általában 500 fő körül mozgott, mára azonban ez a szám a felére csökkent.

5 A gorál szomszédokkal szemben Jabloncán már a 18. század végétől többségében reformátusok éltek, ennek egyik fontos jele, hogy 1789-ben önálló templomot is építethettek.

6 Fényes Elek 1851-ben 503 reformátusról, 5 zsidóról és csak 91 római katolikusról ír.

7 Ez az arány a következő évtizedekben lassan, de tovább tolódott a lutheránusok javára, így 1939-ben 488 református mellett mindössze 69 2 A településről az utóbbi évtizedekben számos történeti és néprajzi kutatás készült, sőt az elmúlt tíz évben több tucat ismeretterjesztő műsor, írás foglalkozott a hazai lengyelség számára mára zarándokhellyé vált község múltjával. Mindezt jól összefoglalja a www.derenk.hu oldal, amely a derenkiek emlékezetének legfontosabb fóruma. 3 Rémiás Tibor: Derenk. A szádvári uradalom lengyel (gorál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt. Miskolc, 2008. 4 Jabloncán 2002 és 2005 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszéke végzett terepmunkát. A közel négyéves komplex antropológiai kutatás eredményeiből 2008-ban jelent meg egy önálló tanulmánykötet. Ebben részletesen olvashatunk a falu múltjáról és a jelen helyzetet meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségekről. Lásd Becze Szabolcs - Szüts István Gergely: Határlét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Miskolc, 2008. 5 1828-ban 628, 1896-ban 538, míg a legutóbbi Szlovákiai népszámlálási adatok szerint már csak 255 lakója volt a településnek. Becze-Szüts: i. m. 12. 6 Becze-Szűts: i. m. 14. 7 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, melyben minden város falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. Pest, 1851. 85