Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Nagyon fontos kiemelni esetünkben az olvasók társadalmi vonatkozásait (8). Ilonka néni akár egy tucat rózsafüzért is kaphatott az ebedi apácától, amelyekből hatot tartott meg magának. A középbarna faolvasóból („Krisztus keresztyinek fájából") 2-3 darab is volt, csakúgy, mint a fehér műanyagokból (ebből a típusból Ilonka néni egyet sem tartott meg). Az ún. fokhagymából 2 db fölösleggel rendelkezett. Valakinek azért adott, mert nem volt neki rózsafüzére, mások pedig kimondottan az ún. fokhagymaszeműből kértek, mert nagyon különlegesnek találták. „Látták kezembe, hát nekik is olyan kő, olyan kő." Látták templomban és temetésen is, kértek, és ő adott, amiből felesleg volt, sőt felajánlotta azt is, amelyikből csak 1 db volt, mondván: „Én időmben nem szakad el." Ilonka néni öt olyan személyre emlékezett, akiket megajándékozott rózsafüzérrel. Mindegyikük korabeli, nála 2-3 évvel idősebb, vagy fiatalabb aszszony. Mindegyikük „keszei" származású, de már nem mindenki él Keszin. A 12 rózsafüzérből, ha a szükség úgy hozná, kettőt még odaajándékozna másnak. Az egyik az újabb fehér olvasó, amit ez évben egy imanap alkalmával Márianosztrán felajánlott egy nála jóval fiatalabb hölgynek, aki végül vett magának egyet (egy kislány feltette a nyakába a hölgyét, és nem merte visszakérni). A sötétbarnát nekem akarta ajándékozni. Ilonka néni mindenkinek adakozik, és nemcsak rózsafüzért. Gyermek-szervezeteknek rendszeresen küld pénzt, azok cserébe képeslapokat, ajándékkártyákat küldenek vissza, amelyeket Ilonka néni tovább ajándékoz, mert neki nincs rájuk szüksége. De odafigyel régi iskolatársaira is, azokra, akikkel együtt volt fiatal. Ha már a koruk, betegségük miatt nem tudnak otthonról kimozdulni, visz nekik tojást, katolikus falinaptárt ingyen. Talán nem véletlen, hogy az olvasóval megajándékozott asszonyok mind a kortársai. A rózsafüzérek szociális vonzatának összegzéseként elmondhatjuk, hogy az olvasó szemeit akár a társadalmi kapcsolatok láncszemeinek is tekinthetjük, hiszen - rózsafüzéres társulaton keresztül intézményesen integrálják tulajdonosát a helyi közösségbe, - puszta létével a helyi egyházi életbe, hiszen misére ezzel járnak, az októberi litániákon különösen nagy szerepet kap mind az ima, mind a kellék, - ajándék jellege a legtöbbször családi kapcsolatok erősítője (keresztszülő, nagyszülő adja keresztgyermeknek, unokának) láló tárgy és az áhítatgyakorlat folyamatosan visszahatott (és teszem hozzá: visszahat) egymásra. Ez másik aspektusból világítja meg a népi vallásosság formáinak változatokban való tovább élését. 70