Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Az 1990-es évek közepe óta foglalkozom az Alsó-Ipoly mentén a népi magánáhítat tárgyainak kutatásával. A másfél évtized alatt meginterjúvolt 30 embernél összesen 107 db rózsafüzért számoltam össze, azaz egy embernek átlag 3-4 rózsafüzére van 2. Az általam ismert esetekben sokkal gyakoribb volt az, hogy valakinek sok, azaz akár több tucatnyi szentképe (akár kisméretű imakönyvbe való, akár falon látható, akár egyéb változat), vagy szent/áhítatos irata legyen, mint rózsafüzére. A kérdés, ami az esettanulmány megszületéséhez vezetett, nagyjából így fogalmazható meg: miért van egy átlagos (civil, nem gyűjtő és nem kegytárgyárus) vallásos személynek az átlagosnál sokkal gazdagabb rózsafüzér-gyűjteménye? És használja-e, hogyan használja azokat? Az adatközlő A gyűjtés helyszíne a szlovákiai Ipolykiskeszin 3 (2. kép) élő 78 éves, özvegy Czibulya Lászlóné Váci Ilona otthona. Adatközlőnk nemcsak itt él, de itt is született; felmenők révén rokoni szálak fűzik az Ipoly túlpartján elterülő Ipolytölgyeshez, Letkéshez; és fizikailag és szellemileg is sokkal frissebb, mint egy átlagos 78 éves ember (3. kép). Kisebbik fia balesetben halt meg az 1970-es évek közepén, másik fia egy szlovákiai magyar családba nősült. Egy unokája és egy dédunokája van. Ilonka néni élete a hagyományos paraszti normák szerint zajlik. Korán kel, eteti az állatokat, 1500 nm-nyi kertet művel, alapvetően önellátó. A hagyománytisztelet a vallásosságára is jellemző. Hajnali fél 5-kor ébred, elmond egy rózsafüzért, ezután kel fel. Sokszor elmondta, hogy mit csináljon, ha úgy sem tud aludni. Imádkozik, legalább hasznosan telik az idő. Délben megáll, hogy hallgassa a Mária Rádiót. Napközben mindig megpihen, ilyenkor előveszi valamelyik imafüzetét: Lurdi ájtatosság (4. kép), imafüzet Páduai Szent Antalhoz (5. kép) stb. Amikor este megy a Mária rádióban a rózsafüzér, leül és az egyik fehér olvasójával kezében mondja ő is. 2 Ez az arány az 1990-es évek elején 2,6 volt. A változás döntően a vallási turizmusnak tudható be. Kisebb mértékben pedig annak, hogy a kontroli-gyűjtések (2003-tól) alkalmával kiderült, több adatközlőmnek vannak szakadt, nem használt, de más rózsafüzérekhez pótlásnak félretett olvasói. Ezeket az első alkalmakor nem említették meg, mert nem gondolták, hogy én azokra is kíváncsi vagyok, mert ezeket ők maguk sem tartották számon. Olyan nem volt, hogy egy vallásos katolikusnak ne lett volna rózsafüzére. 3 Ipolykiskeszi (szlovákul Maié Kosihy) szlovákiai magyar település, közvetlenül a magyar-szlovák határ mellett, az Ipoly jobb oldalán 15 km-re fekszik az egykori térségi központtól, Esztergomtól. Jelenleg valamivel több, mint 400 lakosa van, a hivatalos adatok szerint 97%-ban magyar nemzetiségűek lakják. A terület ősidők óta lakott, magyar forrásokban a 13. sz. közepétől jelenik meg a helység. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ipolykiskeszi Néprajzi szempontból 2 karakteres tájegység, a palóc és a kisalföldi terület határán helyezkedik el. 62