Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Felhősné Csiszár Sarolta: Úrasztali terítők a gömöri egyházmegye keleti részén

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Ahol nincs ilyen úrvacsorai palást, ott a magyar református egyházakban mindenhol, a hivek által folyamatosan adományozott terítőkkel terítik meg az úrasztalát. Arra törekedtek, hogy minden adományozó terítője felkerüljön a megterített asztalra. Ilyenkor az asztalt úgy terítik meg, hogy fokozatosan kisebb terítők kerülnek egymás fölé úgy, hogy azok lehetőleg mind jól láthatók legyenek, vagy legalább a sarkaik kikandikáljanak valamelyest a többi alól. Egy ilyen terítéshez 10-15 terítőre is szükség van. Azokon a helyeken ahol nagy volt az adakozó kedv, már a 18. század végén, a 19. század elején megosztották a térítőkét. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy melyik terítő melyik úrvacsoraosztáskor kerül felterítésre. Kárpátalján pl. külön voltak a sátoros ünnepekre való úrasztali terítők és külön a közönséges úrvacsorakor használatos terítők. Gömörben, Harmacon pl. minden alkalomra más terítőegyüttes került az úrasztalára. Az egyes alkalomra valókat többnyire 18. század végi vagy 19. század eleji nagyobb vászonabroszba vagy -terítőbe kötötték. Öt terítő tartozik egy-egy garnitúrához, a hatodik mindig az, amibe bekötik a térítőkét. Harmacon így a hat úrvacsorai alkalmat számítva, csak az asztal megterítéséhez tartozó terítők száma a 30 darabot is meghaladja. Az úrasztalának ily módon történő felékesítése adott lehetőséget arra, hogy akár a legszegényebbek is leróhassák hálájukat adományaikkal. Az adományozáshoz még így is megfelelő alkalom és a közösségnek hallgatólagos egyetértése kellett. Kutatásunk során felmértük a templomi textíliák harmadik legnagyobb csoportját, a különféle csipkéket is. Mivel ezeket rendszerint csak más textíliával együtt használják, most egyenként nem foglalkozunk velük, bár ezek is beszédesek lehetnek egy-egy korszak életmódjának, stílusirányzatának, a lakáskultúra változásának vizsgálatában. Azt azonban megjegyezhetjük, hogy a templomi textíliák között a legkülönfélébb alapanyagú és méretű csipkék megtalálhatóak. Leggyakrabban horgolt, necc-, körkötéses, madeirás, riseliő stb. csipkék. Kisebb és nagyobb terítők egyaránt vannak közöttük. Gyakran találkozunk azzal, hogy speciálisan templomi funkcióra szánták a csipkét. Ezt rendszerint a mintázatuk árulja el. De a csipkét legtöbbször bársony- vagy más színes garnitúrák felső terítőjeként használják. 626