Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Felhősné Csiszár Sarolta: Úrasztali terítők a gömöri egyházmegye keleti részén

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. és kék hímzőfonallal lapos öltéssel hímeztek ki. A mintáját előnyomott technikával szerkesztették. A virágbokrokból álló minta a terítő egész földjét beteríti. A különleges terítő „GYŐRI NAGY SAMUELNE MIHALFALVI F.O.R.G.O.N V. L.M.A. AJANDEKA 1892" A másik, a gyolcsból készült cakkos szélű terítőt - feliratából tudjuk -, hogy - az előző terítőt készítő Győri Nagy Sámuelné leánya, Nagy Margit készítette 1931-ben (18. kép). Ezek a kézimunkák és a 19. század végi, 20. század eleji polgári hímzések többsége a háziipari munka szervezésének kísérleti termékei. Annak a 19. század végi mozgalomnak, amellyel országos programként minden kistérségeben igyekeztek megszervezni a piacra árut termelő háziipart. Elsődleges célja ennek a vidéki fiatal nők munkához és keresethez juttatása volt. A munkába bekapcsolódtak a polgári iskolák és felsőbb leányiskolák is. Ezek valóságos kísérleti műhelyei lettek a vászon- és egyéb textilmunkáknak, főként a textildíszítéseknek. Az eladhatóságot kutatták. Igyekeztek összegyűjteni néhány, a területen fellelhető mintát. Ha azok nem voltak elég tetszetősek, akkor átalakították, újraszerkesztették azokat, hogy szalonképesek, tetszetősek, eladhatók legyenek. Ezzel a mozgalommal több tájegységben egy-egy személy ízlésére alapozva rendszerint egységes, de a terület addig használt ornamentikájától sokszor teljesen eltérő, új díszítőművészetet hoztak létre. Egyes kísérleti darabjai sokszor igen értékes, művészi alkotások voltak. A profitorientált háziipar számára viszont használhatatlanok, hiszen ott a gyors keresethez jutás volt a fő szempont. Ezek a munkaigényes hímzések így megmaradtak mintadaraboknak, kísérleti példányoknak. Ehhez hasonló mintákkal szórványosan találkozunk a Felső-Tiszavidéken is: Tarpán, Mezőkaszonyban (Kárpátalja), Kérsemjénben, Tornyospálcán. Ennek a kísérletező korszaknak művészi darabjai gyakran bekerültek az egyházakhoz is. A felsőkálosi egyház két ilyen terítőt is őriz. Az egyik egy gazdagon díszített nagyméretű abrosz terve, amelyet 1892-ben készítettek. Ez a két szélből készült, bokormintákkal hímzett terítő még tele van élettel, érzésekkel, gondolatokkal, harmóniával. A másik, az 1931-ben készült, mérnöki pontossággal megszerkesztett terítő már annyira letisztult, annyira szabályos, hogy meg sem közelíti az előző terítő hatását. Vászonterítők és úrvacsorai terítők (palástok) A vártnál kevesebb volt a jelzett terület 18 egyházközségében a vászonteritők száma, összesen 93 darab. Ebből 35 darab volt házivászon, 14 takácsszőttes és 44 darab ipari vászon. Kis számuk ellenére különösen szépek és értékesek a házivásznak. Többször találkoztunk a sima vászonterítők vagy kisebb méretű kendők esetében a végek eldolgozásánál a slingeléssel. Piros és kék slingeléses, lapos öltéses, tulipánmintás terítője van pl. a balogiványi egyháznak (19. kép). Igen változatos a vászonterítők hímzéstechnikája és a mintája. Egyik tiszta pamutból ké623