Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - P. Szalay Emőke: A református egyházművészet jelentősége a magyar ötvösség kutatásában. Újabb debreceni ötvösmunkák a történelmi Északkelet-Magyarország református gyülekezeteiben

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. P. SZALAY EMŐKE A református egyházművészet jelentősége a magyar ötvösség kutatásában Újabb debreceni ötvösmunkák / a történelmi Északkelet-Magyarország református gyülekezeteiben Az iparművészet ágainak kutatásában kiemelkedő jelentőségű szerepet játszik a református egyházművészet. Fontosságát az adja, hogy a református vallásban a katolikus vallástól eltérően nincsenek előírások a szertartásokhoz használt tárgyak vonatkozásában. A reformáció a hitelvek mellett a szertartási tárgyak vonatkozásában is változásokat hozott. Az erről először szóló debrecen-egervölgyi zsinat 1562-ben így rendelkezik az úrvacsoraosztáshoz használt úrasztali edényekről: „Az Írás ivóeszközről vagy pohárról emlékezik. Tehát mindennémű edényeket, akár üveg, akár fa vagy arany, ezüst és cserép legyenek vagy rézből, vagy bármiféle ércből készültek, elfogadjuk, csak a visszaélés, fényűzés, babona és botrány legyenek eltávoztatva. A pápista kelyheket, tányérokat elvetjük a babonás visszaélés miatt'

9 Mivel eszerint a szent cselekmények, az úrvacsoraosztás és a keresztelés céljaira használt tárgyakra semmilyen előírás nem vonatkozott, természetes, hogy a hívek olyan edényekkel tisztelték meg egyházukat, amelyeket templomi használatra szépnek, értékesnek és méltónak véltek. Ezért a református egyház klenódiumai közé az évszázadok alatt minden olyan anyagú és formájú edény bekerülhetett, amelyet megfelelőnek éreztek e célokra. Ebből következik, hogy a gyülekezetekben a mai napig megtalálhatók az elmúlt századok mindennapi asztali edényei, amelyek az idők során legnagyobb részt eltűntek, megsemmisültek. A 16-19. századi ezüst- és ónedények, cserépedények mellett az 1 Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest, 1882. 152. 604