Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Szent István-népénekünk első teljes, nyolc versszakos szövege a Döri Énekeskönyvben tűnt fel, amelynek összeállítója Kováts István dőri (Győr m.) iskolamester volt. Közölte Kájoni Cantionaléjának harmadik kiadásában, amit a moldvai magyarok még a 20. század második felében is használtak. Nyolcsoros változata bekerült a Szent vagy, Uram! népénektárba (1931), amely elterjedését a trianoni Magyarországon nagymértékben elősegítette. Moldvában kizárólag a régi négysoros változat élt tovább, ahol a templomokból kiűzték, de a családi otthonokból nem. Népének variánsok születtek, amelyeket rögzítettek a néprajzi gyűjtők. 3 5 Változatait Klézsén kívül Külsőrekecsinből és Trunkból is ismerjük. 3 6 Turai Tünde a klézseiek történeti tudatának vizsgálata kapcsán megállapította: [Szent István király] nevének fennmaradása nagyrészt a hozzá fűződő éneknek tulajdonítható, amely vallásos kontextust idéz a Szűz Mária és Istenre való hivatkozás révén, az azt követő áldásnak köszönhetően, illetve az éneklés alkalmának az egyházi évben való elhelyezettsége által. A megkérdezettek közül csak kevesen tudtak részletesebben beszélni Szent Istvánról, viszont jórészük jelezte, hogy hallotta vagy tudja a „Hol vattok magyarok, tündöklő csillagok" kezdetű éneket... „Énekeltük az ablakok alatt, kicsikén." „Szent István nálunk megmaradt az énekbe. Éneklő magyarok. Karácsonyi énekbe vót. Jön, hogy sírjak. Énekelnek, karácsonyi énekekbe éneklik Szent Istvánt." 3 7 Klézsén december 25-e estétől másnap hajnalig-reggelig tart az éneklés. Nemenként és korosztályonként elkülönülve 20-25 fős csoportokat alkotnak, így mennek az ablakok alá. Karácsonyi énekekkel köszöntenek, de a névnapjukat tartó Istvánokat Szent István magyar király énekével. Szent István protomártír ünnepének előestéjén A mennyei szép koszorú című énekeskönyvből a Szent István-ének hangzik fel. Valamennyi strófát cléneklik, majd elajájjúk. Ha kisebb gyermekek a köszöntők, akkor „egy Jézustól való beszéddel": Lippangós erdőbe kötött galembecska, Világ váltságáér meghalt bárányecska, 35 Schramm Ferenc: A Döri Énekeskönyv. Néprajzi Közlemények. II. évf. (1957) 1-2. 243.; Volly István: A teljes Szent István-ének. Magyar Nemzet, LIl. évf. (1989. szeptember 25.) 225. 1989. szeptember 25. 4.; Szentmártoni Szabó Géza: „Hol vagy István király?" István király alakja a liturgikus énekektől a népénekig. Bene Sándor (szerk.): „Hol vagy István király?" A Szent István-hagyomány évszázadai. Budapest, 2006. 280-291.: Jáki Sándor Teodóz: Csángókról, igaz tudósítások. Budapest, 2002. 105. 36 Seres András - Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Budapest, 1991. 31-32.: Pozsony Ferenc: Szeret vize martján. Kolozsvár, 1994. 138., 262.; Jáki: i. m. (2002) 105-108.; Szegő Júlia: Ismeretlen moldvai nótafák. Csángó falvak énekközlőinek szöveg- és dallamkincse. Budapest, 1988.211-212. 37 Turai: i. m. 133. 58
