Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Pilipkó Erzsébet: A kárpátaljai magyar görögkatolikus templomok liturgikus tárgyai
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. a tömjénezőt, a tömjéntartót), a liturgikus könyveket. Aztán itt öltözik fel a pap, itt készíti el a tömjénezőt. Az unió előtti időben a diakonikon a belső oltár szerves részét képezte a proszkomídiához hasonlóan, azonban latin mintára már több helyen úgy alakították ki, hogy kívülről is megközelíthető legyen, és a hívek ügyes-bajos dolgaikkal itt kereshetik fel a parókust. A templomhajó A templomhajó a Fiú egész művét mutatja be, amit üdvözítésünkre véghezvitt. 2 5 Ez a legtágasabb rész, a liturgia alatt itt tartózkodnak a hivek s hallgatják az evangéliumot. Itt történik a szentségek egy részének a kiszolgáltatása is. Az ikonosztáziontól a templom hajójáig terjedő részt külső szentélynek vagy szóleának nevezik. Középen félkör alakú bővülése van a hajó felé. Ez az ambon. Itt helyezi el a diakónus az olvasóállványt, ahová az igehirdetés előtt a pap elhelyezi az evangéliumot s megtartja a prédikációt. Innen történik a hívek áldoztatása is. A nyugati egyházban a 13. századtól az ambon átadta helyét a szószéknek, 2 6 abból a megfontolásból, hogy Isten igéjének méltósága megkívánja, hogy a templomban legyen egy megkülönböztetett hely, ahonnan azt hirdetik. Majd a 19-20. században - kevés kivétellel - a görögkatolikus templomainkban is megépítik a szószékeket, amelyeknek azonban az utóbbi évtizedekben már semmilyen funkciója nincs (több helyen, pl. Beregdédán, Beregszászon, tárolásra szolgál), mert a parókus az ambonról prédikál. Ugyancsak latin hatásra kerültek a templomainkba a mellékoltárok. Leggyakoribb a Mária- (Mária Szíve-, Lourdes-i Mária-) és a Jézus Szíve-oltár, de előfordul Szent József, Szent Antal, Keresztelő Szent János (7. kép), Szent László, sőt Krisztus a keresztfán (8. kép) is. A mellékoltár fogalma nem ismeretes a bizánci egyházban. A hagyomány szerint egy templomban naponta csak egy Szent Liturgiát szabad végezni. A görögkatolikus kereszthajós templomok azonban mintegy felkínálták a lehetőséget a tér teljes kihasználására, kis kápolnák, máshol szentsír kialakítására. A hajó előterében - a szentély felé eső részében jobb- és baloldalt a kántor és az énekesek számára készített ülőhely könyvállvánnyal, a klérosz található. (Az elnevezés onnan ered, hogy az énekvezetők: az éneklök és a felolvasók részesültek a kisebb rendek első fokozatában, tehát a klérushoz tartoztak. 2 7) Már kevés helyen van meg (pl. Tiszaújlakon), mert újabban a hajó hátsó része fölé épített karzaton foglalnak helyet (pl. Salánkon). 25 Ivancsó: i. m. 26-28. 26 Liturgikus lexikon. Budapest, 2001. 32. 27 Melles Emil: Görögkatolikus szertartástan iskolai és magánhasználatra. Budapest, 1937. 16. 583
