Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Mosolygó Péter: Szakrális építészet és művészet a görögkatolikus egyházban
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. azt mondhatnánk, hogy olyan „ortodoxok", akik a pápa fösége alá tartoznak. Ez a rövid meghatározás már sejteti is velünk, hogy míg hit dolgában, valamint egyházkormányzatilag a görögkatolikusok valódi katolikusok,' addig szertartás tekintetében sokkal közelebb állnak az ortodoxokhoz, lényegében megegyeznek velük. Ebből a kettősségből azután messzemenő következmények származtak: a nyugati teológiai látásmód, valamint a mellé társított keleti liturgia és egyházmüvészet disszonanciába kerültek, illetve egy sajátos együttest hoztak létre, amely jól megfigyelhető lesz az előadás további részében. Szűkebb régiónkra, Magyarországra is vessünk egy pillantást, hiszen amikor a jelen előadásban görögkatolikus egyházról beszélünk, akkor a Rómával egyesült keletiek közül elsősorban a Kárpát-medencében élőkre gondolunk. Eleink már jóval a honfoglalás előtt találkoztak a kereszténység keleti ágával levédiai tartózkodásuk során. A szlávok apostolairól, Cirillről és Metódról szóló tanúk is beszámolnak a magyarokkal való találkozásról: Cirill a Krím félszigeten találkozott őseinkkel. 2 Első térítő püspökünk is bizánci volt, Hierotheosz személyében, akit az erdélyi Gyula hozatott a magyarok földjére, így udvara - benne leánya, Sarolt, Szt. István édesanyja - sőt az ország keleti fele a bizánci kereszténységet ismerte meg. Országszerte találunk ez idő tájt keleti monostorokat: Dunapetelén, Marosváron, Oroszlámoson, Visegrádon, a Szávaszentdemeteren és a környékünkhöz (Veszprém) leginkább közel esőket: Veszprémvölgyben és Tihanyban. 3 Első szent királyunk politikai döntésével ugyan a nyugati kereszténységhez kötötte nemzetünket, az Árpád-házi királyok alatt azonban békésen élt együtt hazánkban a kereszténység két ága. Erről tanúskodnak a szabolcsi zsinat egyes döntései is. 4 A keleti keresztények visszaszorulása akkor gyorsult fel, amikor az Árpád-ház kihalását követően a magyar helyzetet nem ismerő, idegenből jövő (Anjou) királyi család kezdett uralkodni. A bizánci rítust követő magyarok létszámbeli apadását az időközben beszivárgó más népcsoportok egyenlítették ki (románok, ruszinok), így a keleti kereszténység mindvégig jelentősen képviseltette magát a Kárpát-medence keleti felében. A magyar nemzetiség kontinuitását a bizánci rítuson belül ugyan legtöbben megkérdőjelezik, de a történelem folyama úgy hozta, hogy a nemzetiségek elmagyarosodá1 Sokan nincsenek is tisztában a görögkatolikusok mibenlétével, pl. a médiában is rendszerint keverik a „görögkatolikus" és a „görögkeleti" (az „ortodox" kifejezés pontatlan magyar megfelelője) megjelölést. 2 H. Tóth I.: Cirill-Konstantin és Metód élete, működése. Szeged 1991. 41. 3 Pirigyi I.: A görögkatolikus magyarság története. Nyíregyháza, 1982. 17-34.; Berki F.: Magyar ortodoxok. In Doncsev T. - Szőke L. (szerk.): A keleti kereszténység Magyarországon. Budapest, 2007. 51-52. 4 Pirigyi: i. m. 32. 569