Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Tomisa Ilona: Szakrális emlékek nyomában Burgenlandban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Árpád-házi szentek, szobrok, képek Szent királyaink kultusza lépten nyomon tetten érhető ezen a vidéken. A terület nagyságához viszonyítva szinte sehol másutt nem található ekkora számban szobor vagy kép királyainkról. Szent László patrocíniumának nagy része a hajdani gyepüvidéken található meg. A László-tisztelet - Györggyel, Mártonnal, Mihállyal, Antiochiai Margittal együtt - a gyepűőrzés, a középkori honvédelem küzdőszellemét erősítette. Szinte alig van templom, amelyben ne lenne szobra, képe vagy képével díszített zászlaja Szent Lászlónak. Középkori templompatrocíniumai: Léka, Orisziget, Pinkamiske. Hasonlóképpen Szent István középkori eredetű templom titulusaival is több helyen találkozunk: Lajtafalu, Nemesvölgy, Alsómedves, Apátistvánfalva, Vasdobra stb. Szent Istvánt legtöbbször úgy ábrázolják, amint az országot jelképező koronát a Boldogasszonynak fölajánlja. Kivételt képez Pándorfalu temploma, amelynek oltárképe Szent Lászlót ábrázolja mint koronafelajánlót. Felsőrönök Szent Imre tiszteletét máig őrzi. Temploma búcsújáró hely, a táj valamikor gyepű volt. A helyi hagyomány szerint Imre herceg szeretett itt vadászni, ezért a Batthyányak templomot építtettek tiszteletére. A templom néhány lépésre van a határtól, búcsúnapokon Ausztriából napjainkban is számosan zarándokolnak ide. Szent Márton e vidék méltán népszerű szentje, hiszen a hagyomány szerint a közeli Szombathelyen (Savaria) született. A szombathelyi püspökségből kivált kismartoni püspökségnek is ő a védőszentje. Szinte lehetetlen fölsorolni a nevéhez köthető patrocíniumokat. Nevét őrzi például Kismarton, Nagymarton. A Márton-napi pásztorjárás ezen a vidéken is közismert. A „mártonkifli, mártonrétes" hagyománya helyeként ma is él. A szentek kultuszának tovább éléséhez e vidék magyar főurainak, így a Nádasdy, Batthyány, Erdődy, Esterházy családoknak kegyurasága is hozzájárult. Búcsújáró helyek Boldogasszony - amely kegyhely Esterházy Pálnak szívéhez különösen közel állt - már 1335-ben ismert búcsújáró hely. 1529-ben a törökök lerombolták, csupán a templom Mária-képe maradt meg. Esterházy Pál építtette újjá 1668-69-ben, azonban a törökök 1683-ban ismét lerombolták. A újjáépített templomot mai formájában 1702-ben szentelték föl. A kegytemplom mellé Esterházy Pál által építtetett kolostor szerzetesei évszázadokon át a környék híveinek lelki gondozói voltak. A kolostort a magyar ferencesek 1938-ban hagyták el, mert nem akarták fölvenni az osztrák állampolgárságot. Ettől az időtől osztrák ferencesek lakják. 556