Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Tomisa Ilona: Szakrális emlékek nyomában Burgenlandban

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ső- és Alsópulyán. Kisebb magyar szórványok találhatók még a Fertő tó és Németújvár környékén.

3 Dolgozatunk csupán töredékét képes bemutatni annak a hallatlanul gazdag örökségnek, amely e háromnyelvű vidék arculatát meghatározza. Középkori templomok A történelmi Magyarország más tájegységeivel összehasonlítva e nyugat-dunántúli térségben nagy számban találunk középkori templomokat, a legtöbbjük ma búcsújáró hely, s közülük sok a török hódítás után, a barokk időkben éledt újjá. Legkorábbi, 11. századi a királyhidai templom. A ruszti halászok templomának egy része 12. századi, egyik kápolnáját, a 13. századi Mária-kápolnát pedig a hagyomány szerint Mária királynő alapította hálából, mert menekülésekor a ruszti halászok megmentették a Fertő tavon az életét. Felsőpéterfalva 1200 körül épült erődtemplomának keleti homlokzatán a sekrestye melletti résablak emlékeztet Árpád-kori eredetére. Az erődtemplomok közé sorolható még a lajtapordányi, valamint a németújvári Szent Jakab-plébániatemplom, amely a vár tövében, az óváros mellett a régi temetőben található. Veperden csupán egy gótikus ajtókeret emlékeztet a középkori eredetre. Csáva 13. században épült, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt plébániatemplomának szentélyében 1220—30-ból származó freskómaradványokat tártak fel. A déli falon lévő keresztcsoportot 1891-ben készítették. Szentmargitbánya temploma mellett a hatszögű kő gúlasisakkal fedett Csontház építése a 14. századra tehető. A román kori templomok közül kiemelkedik az őriszigeti, amelyet 1368-ból említenek az oklevelek, és a román kori kistemplomok stílusát képviseli. (Az 1979-es restaurálásánál falfestmények maradványait tárták fel, amelynek díszítése e vidéken egyedülálló.) Pálos alapítású (1475) a sopronkertesi búcsújáró kápolna, amely régi kegyhelynek számít. A kápolnához valaha remetelak is tartozott. Búcsúnapja szeptember 14-e, Szentkereszt Felmagasztalásának ünnepe. A helybeliek elmondása szerint elsősorban ma is horvátok zarándokolnak ide. Az itteni tájhoz szervesen hozzátartoznak a falu végén, utak mentén öreg fák lombjainak takarásában meghúzódó kápolnák. Legtöbbjük barokk kori, vagy 19. századi. Többnyire fogadalmi kápolnák, illetve Szűz Mária és más szentek tiszteletére épültek, azonban akad közöttük sírkápolna is, mint a Harrach család kápolnája Pándorfalu határában. 3 Balassa Iván: A határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989, 301-319. 554