Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Soós Sándor: A Dunakanyar út menti szakrális emlékei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A területen négy kegyhelyen található kápolna, amelyek 1845 és a 19. század vége között épültek. Komolyabb fejlesztést csak Csobánkán találunk. Acsobánkai kegyhely történetével a 19. század végétől többen foglalkoztak. A legértékesebb leírást Bonomi Jenő készítette. 3 8 A pilisszentkereszti kápolna építészetileg már közel száz éve a szabadtéri oltár és a kápolna közötti átmeneti állapotban van. 3 9 A természetjárás hozta magával a siketnémák dobogókői kegyhelyének kiépítését. 4 0 Dömösön a kis Szentfa kápolna a szűk völgyben folyó patak medréhez közel épült. 4 1 A további tizenöt kápolna az óvó-védő szentek egész seregét vonultatja fel. Találunk két Segítő Szűzanya-kápohúi, amely a német ajkú lakosság jelenlétére utal. Van Fájdalmas Szűzanya-, Szűz Mária-, volt Szent György-kápolna, s van, amelynek nem ismeijük a titulusát. Van kápolnája a vizek mellett őrködő Nepomuki Szent Jánosnak. A legtöbb kápolnát azonban azért építették, hogy a járványos betegségek ellen segítséget kapjanak: Rókus tiszteletére hármat, Rókus, Rozália és Sebestyén közös seszentsírba a halott Krisztus fából faragott szobrát helyezték. (Katona 1996. 138.) A kerítés falába, a festett képek helyébe domborműves stációkat helyeztek el. A józsefvárosi és a váci kálváriákhoz hasonlít. (Szilágyi 1980.) 38 Bonomi Jenő: Wallfahrtsort Csobánka. Budapest, 1941. Kápolnaépítési engedélyért egy budai özvegyasszony levélben folyamodott a fehérvári püspökhöz. 1845. június 22-én jelentette a lelkipásztor, hogy a kápolna készen áll. Az idők folyamán a kápolna belseje, külseje és a környéke is megváltozott. A berendezés állandó lett: különösen sok szentképet helyeztek el benne. 1910ben folyosót építettek a kápolnához, 1913-ban kifestették és cementpadlóval látták el. Ez az épület csak keveseket tudott befogadni. Elhatározták, hogy kibővítik, esetleg újjáépítik. 1938 márciusában lebontották az első kápolnát, csak az előtere maradt állva. Az új szentély alapkövét 1938 áprilisában tették le, a templomszentelőt már július 3-án megtartották. Az új kápolna nagyobb, szebb és világosabb, mint a régi volt. A régi, egyszerű erdei kápolnát szentképeivel, misztikus félhomályával nem egykönnyen felejtették el. A háború és a kitelepítés jelentős károkat okozott. A kitelepített lakosság mindig a szülőföldjének tekintette Csobánkát. 1977-1978-ban, főleg az ő adományaikból új kápolna épült a Szentkút fölé. Az épület oldalfalai köböl rakottak, tetőszerkezete fa. Nyitott, világos, a jobb sarkán 11 méter magas, vasból készült kereszt. 39 A pilisszentkereszti Szentkútról egy 1913-ban megjelent könyvben fényképet találunk a kis kápolnáról (Szűcs Gyula: Pilisszentkereszt. Pilisszentkereszt, 1913. 75-77.) .Szentkút a pomázi kocsiúttól balra, a szőlőkbe vezető kocsiúton... " található. rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett- nemcsak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri. (564. m.) Tavaszi és őszi búcsúkor még a szomszéd megyékből is felkeresik. Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne." A jelenlegi építmény követi a már korábban meglévő szerkezetét, csak oldalra megnagyobbították. Az oltár és közvetlen előtere fölé kékre festett pléhtetö került, amely szükség esetén akár két tucat embernek is menedéket nyújthat. Az oltár falára végig fogadalmi táblákat és képeket akasztottak. 40 Paulitsek 1927. 148-149. Turisták lapja számolt be 1927-ben „ Lourdesi Szűz Mária szobrunk felszentelése " című cikkel és két fotóval. 41 Nyeregtetős, cseréppel fedett. Hátsó falára utólag apró huszártornyot ültettek. Kis, fedett előterét, tornácát szépen faragott és díszített deszkahomlokzattal zárták le. A kápolna mögött nyersen rakott kövekből omlástól védő kőfalat raktak. 551