Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Soós Sándor: A Dunakanyar út menti szakrális emlékei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A népi jámborságban az űrnapja évszázadokon keresztül az Eucharisztia iránti tisztelet fő forrása volt. Ennek a tiszteletnek a látványos kifejezése az ünnepi körmenet, amelynek az állomásaként kápolnákat emeltek. Ezeket és az úmapi sátrakat a mai napig virágdíszbe öltöztetik, amiben főleg a községek német ajkú lakossága jeleskedik. Az egykor létező - 1811 és 1907 között épített - nyolc úrnapi kápolnából már csak négy áll. A szocializmus alatt tiltották a körmeneteket, s ennek következménye, hogy az úmapi kápolnák fele tönkrement, megsemmisült. Ezt erősítette, hogy a német ajkú lakosságot még külön is megfélemlítették, így pusztult el Budakalászon három kápolna. 3 5 35 Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest, 1976. 347. Budakalászon a megye műemlékeit bemutató kötet 1958-ban több kápolnát említ meg: „Kossuth Lajos utca 26-28, 31-33, 49-51, 58-60. sz. között. Négy körmeneti stációkápolna. Leírása: Az utca vonatában, félkörös záródású oromfalas, oromfölkés, részben félkörös kapuzatú szerény építmények. 1860 és 1870 között készültek." (Pest megye műemlékei. 1. köt. Budapest, 1958. 275. /Magyarország műemléki topográfiája, 5./) Egy helyi patikus az 1920-1930-as években megörökítette a település életét. Felvételein jól látható az egyik kápolna. Úmapi körmeneteken innen adtak áldást az Oltáriszentséggel. Virággal, tölgyágakkal, gyertyákkal díszítették. 1973-ban írja egy cikk: ,Budakalász egyik urnapi kápolnája az elmúlt két évben szemünk előtt pusztult el". (Gryneus Tamás - Szabó Erzsébet: Sacralis népművészeti értékek a Dunakanyarban. Dunakanyar tájékoztató, 1. szám. 1973. 82-86.). 2005-ben már csak egy kápolnát találtam. A németek kitelepítése után a megfélemlített katolikus lakosságnak az 1950-es évektől nem engedélyezték a körmenetek megtartását. Az űrnapjának színpompás megünneplése a templomkertre korlátozódik. A megmaradt kápolnát néhány évvel ezelőtt felújították. A berendezése egy fakeresztből áll. Az egykori körmenetek emlékére az ünnep napján a bejárati rácsra egy csokor virágot akasztottak. Régi szokás szerint a templom körüli díszítésre használt virágokat a nap végén csokorba szedik, és kiviszik a temetőbe szeretteik sírjára. Csobánkán a szerb templommal szemben, az út másik oldalán kis kápolna állt, oltárán Szűz Mária szobrával. Az úrnapi körmenetek egyik állomása volt. Az ötvenes években elpusztult. A Pilisszántó mai főutcáján található Szent Rókus-kápolna az úmapi körmenetek fontos állomása. A kapuja zárókövén lévő évszám 1862, de az 1817-es egyházlátogatásijegyzőkönyv szerint 181 l-ben építették. Kőből rakott, vakolt, sárgára meszelt kis épület. Nyeregtetős, cseréppel fedett, hátsó részén apró, fa huszártorony, kis haranggal. A templomtól a Szent Rókus-kápolnáig terjedő útvonal mind a mai napig a feltámadási és az úrnapi körmenetek állandó helyszíne. Ekkor négy lombsátrat állítanak a templomtól a kápolnáig. Régen az útvonal mentén lévő kocsibejárókat földbe szúrt zöld gallyakkal jelképesen lezárták, hogy senki se zavarhassa a méltó megemlékezést. Az utat balzsamos füvekkel, főleg kakukkfüvei szórták fel, az út szélébe zöld ágakat tűztek. A füvet batyuban hazahordták, kis zsákokba tették. Ha meghalt valaki a háznál, kis párnahuzatba tömték a füvet, és ezt tették a halott feje alá. A hagyomány szerint Szent Rókus napján közösségileg keresték fel a kápolnát. Mind a mai napig ott tartják a hálaadó szentmisét, amiért a falu népe egykor megmenekült a pestistől. (Pilisszántó. Szerk. L. Gál Éva, Mali László, Szőnyi József. Pilisszántó, 1996. 111-112.). Pomázon a plébániakert kőkerítésébe 1907-ben két nyeregtetős, hátul csapott, palatetös, kökápolnát építettek. A Bem utca felé nézőt Szent Anna, a Szerb utca irányába nézőt pedig a szőlőket óvó Szent Orbán tiszteletére. Ez utóbbi állításakor már csak a szent emlékeztetett az 1880-as években elpusztult szőlőkultúrára. A kápolnák ma is az úmapi körmenet sátraiul szolgálnak. Sátrat állítanak fel még a templom mellett és a piactéren. (Tóth Ferenc: Pomáz történetének forrásai. Pomáz, 1994. 177.) 549
