Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Soós Sándor: A Dunakanyar út menti szakrális emlékei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Ahhoz, hogy egy hely szentsége kiderüljön, valamilyen jelre van szükség.

13 Ez a jel vallási értelemben jelentőséggel bír, valami abszolútumot hordoz, ezzel irányt szab, bizonyos viselkedést ír elő. Az emberek nem szabadon választják a szent helyet, csupán megkereshetik, és a titokzatos jelek

1

4 segítségével megtalálhatják. A szentség iránti vágy a vallásos emberben tájékozódási technikákat alakít ki, amelyek célja a szent tér megtalálásának és kialakításának vágya. „Ne higgyük azonban, hogy [...] erőfeszítései révén az ember szentté tehet valamilyen teret. A rituálé, amelynek révén szent teret hoz létre, csak annyiban hatásos, amennyiben az istenek müvét idézi feH - írja a vallástörténész.

1

5 Sokszor maga az Isten adja jelenlétének különféle jeleit, de ezek megfejtéséhez feltételeket is szabhat.

1

6 Már az ősi kultúrákban több tényező hatása hozta létre a szakrális célú, látható jel építését.

1

7 A szent felé való igyekezet, illetve a szent helyen az égikkel történő kapcsolatkeresés egyben valamilyen 'fölfelé való' törekvést is jelent.

1

8 Ezeknek az általános vallástörténeti szempontoknak a kifejtésére itt most nincs lehetőség, de ezek az út menti emlékek kutatásánál nem hagyhatók figyelmen kívül. Ezen építészeti emlékek mellett, a vizsgált területen jelnek tekintendő például a csodás gyógyulás, a Mária-jelenés, az imameghallgatás, amelyek szintén egy hely szentségére utalnak. Tehát a kegyhelyek ott jönnek létre, ahol felismerték Isten kegyelmi kisugárzását.

1

9 A többi út menti szakrális emlék - vallástörténeti értelemben - többnyire a „szent hely" keresésének szándékával épült látható jel. A Pilis-hegyvidék és közvetlen környezete az országnak az egyik vegyes vallású és legtöbb nemzetiség által lakott területe. A török kor után a táj benépesülésével magyarok, németek, szerbek, horvátok, szlovákok kulturális öröksége él egymás mellett, akik féltve őrizték őseik nyelvét, hagyományait, szokásait, val13 Léon-Dufiior (szerk.): i. m. 656-662. A Biblia számos fontos vallási jelet sorol fel, amelyek a zsidó nép, később pedig az egész kereszténység számára fontos üzeneteket hordoztak. 14 A jel lehet álom, gyógyulás, imameghallgatás, Szűz Mária megjelenése stb. 15 Eliade: i. m. 21-23. 16 Léon-Dufuor (szerk.): i. m. 663—665. 17 Kühár Flóris: Egyetemes vallástörténet. 1. köt. Budapest, 1936. 193. A további példákat nagy számban lehetni idézni a különböző kutatók tollából. 18 Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest. 2006. 116. 19 Máriapócson ikon a tisztelet tárgya, nem egykori út menti emlék, de a „szent hely" létezésének talán a legfőbb hazai bizonyítékát találjuk itt. Az 1693-ban könnyezett ikont Bécsbe vitték, s ma is ott látható. Többször nem hullatta könnyeit. Pócson az első ikonnak egy változata maradt, mint ahogy Kassára, Kisújfaluba (mind kettő körül búcsújáró kultusz alakult ki) is a változatai kerültek. Ama is Pócson lévő ikon még 1715-ben és 1905-ben könnyezett, tehát a csodás jel ehhez a helyhez kapcsolódik. Egyéb helyeken (Esztergom, Eger stb.) lévő változatok nem kerültek csodatévő hírbe. 544