Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Varró Ágnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. állatok százai pusztultak el az ólakban.

4 Isztiméren egyébként a szobor mögött lévő, Szent Anna tiszteletére szentelt templomban is találunk Szent Flórián-ábrázolást: a jobb oldali mellékoltárt az ő tiszteletére emelték az 1830-as évek elején. A mellékoltár feletti, az 1930-as évekbeli belső renoválás keretében elhelyezett festmény ugyancsak Szent Flóriánt ábrázolja. Isztiméren egyébként a szent máig élő, erős tisztelete jellemző. Emléknapján szentmisével, litániával emlékeznek meg róla, szobránál virágkoszorút helyeznek el az egyébként igen aktív közösségi életet élő helyi tűzoltó egyesület tagjai. Tűzvész következménye a bicskei és az azóta elpusztult székesfehérvári Szent Flórián-szobor állítása is. Bicskén a Kossuth u. 51. sz. előtt álló, 1800-ban készült, 160 cm magas, kovácsoltvas kerítéssel körbezárt, a szentet típusosán ábrázoló mészkő szobor a második világháború idején erősen megsérült, talapzatáról is ledőlt. A 70-es években állították fel újra, s a közelben lakók a szobrot évente lemeszelték, mházatát, sisakját, tűzoltó vedrét kiszínezték. Legutóbb 1989-ben restaurálta szakszerűen Gyulavári Pál szobrász. Jelenleg a helyi tűzoltók tartják rendben a szobor környezetét, és névünnepén koszorút helyeznek el a lábánál. Szent Flóriánt egyébként a város védőszentjeként tartják számon.

5 Székesfehérvár tűzeseteinek történetét Lauschmann Gyula dolgozta fel. A legrégebbi tüz a városban, amelyről tudomásunk van, 1601-ben pusztított. A törökök a régi bazilika kapuiban puskaport gyújtottak meg, aminek következtében a monumentális épület megsemmisült. 1686-ban, a török alóli felszabadulás előtt két évvel a vár területének nagy része, valamint az egész külváros a lángok martaléka lett. A Rákóczi-szabadságharc idején két nagyobb tűzesetről van tudomásunk: 1702. március 2-án és 1704. május 13-án házak, illetve városrészek égtek le. 1735-ben (május 4-én) 40 háztulajdonosnak mindene elégett. (Zárójelben jegyezném meg, hogy ekkor engedték el először a károsultak adófizetési kötelezettségét két évig.) 1824. május 25-én a Rácváros leégéséről van tudomásunk. 1843. szeptember 5-én ugyancsak a Rácváros és a szomszédos Sziget nevű városrész területén pusztított hatalmas tüz, amely kiterjedt egészen a Széchenyi útig, s emberáldozatokról is szó esik. Néprajzi szempontból érdekes adat, hogy 1844-ben a babona okozott tüzet az Öreg utcában. Hegedűs Józsefné háza gyulladt ki, mégpedig azért, mert holdfogytán a tyúkokat füstölni szokták, ámde a gondatlanul végzett cselekedet tüzet okozott. A szabadságharc idején 1849. augusztus 10-én pusztított hatalmas tüz, amikor az osztrákok a Királysor és az Olaj utca épületeit felgyújtották. A 20. század eleji, korabeli sajtó olvasása nyomán megállapítható, hogy a legtöbb esetben az egyébként rendkívül gyakori tűz ke4 Erdős Ferenc: Isztimér. Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 17. Székesfehérvár, 1994. 269. 5 Jakab István László: Bicske története. Bicske, 1969. 44. 532