Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról
NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. lalatban állott, a kultuszból a II. Vatikáni Zsinat után kivonták (30-31. kép). Egy gyermektelen házaspár készíttette a 19. században. Festett faszobor, az alsó testrészt rúd helyettesítette. Fejét valódi női haj és ékköves fémkorona fedte. Jobb kezében jogart, baljában aranyalmát tartott. Öltözete a helyi fiatal női viselethez igazodott: négy ráncolt derekú alsószoknya, fölsőszoknya és ingváll az év ünnepeinek megfelelő anyagból és színben, fölül pruszlik lúdgége és villuska díszekkel. A Karancs hegyi kápolna Mária-szobrát Boroznaki Pál karancslapujtői kegyhelygondozó vásárolta a fővárosi Ecclesia kegyszerüzletben az 1920-as években. A szobor az 1950-es évek óta a karancslapujtői templomban található (32. kép). Aranyszínű brokát öltözete a Palóc Múzeum gyűjteményébe került. 3 6 Szátokon (Nógrád m.) a római katolikus templomban áll egy 19. századi öltöztetős Mária-szobor foglalatban: Menyasszony Mária, Trónos Máriácska a népi elnevezése. Fehér csipke, menyasszonyi öltözetben van általában, csak nagyböjt idején öltöztették feketébe. A trón előtti térítőkét az évi ünnepeknek megfelelő színekben készítették. A szobrot a húsvéti, úrnapi és vendégségi körmenetben, valamint a váci, szentkúti és az érsekvadkerti kálváriái búcsúban hordozták. Egyházasbást (Nová Basta, SK) határában, de a szomszédos Vecseklő (Vecelkov, SK) faluhoz közelebb, a Lőrince-patak forrásánál lévő szurdokban két kis kápolna és egy kereszt áll. Az egyik kápolnában elhelyezett öltöztetett szobor is a közeli mátraverebély-szentkúti kegyhely kisugárzásában jött létre. A hely kialakulásának legendája Mária megjelenéséről, és csodálatos forrás keletkezéséről szól, mint Szentkúton. A helyi öltöztető asszony varrt ruhát Mátraverebély-Szentkútra is, és ide is. A jelenlegi szobrot 1915-ben hozatták az egyházasbásti asszonyok Karancslapujtőről. Az előző szobor ugyanis megégett, elszenesedett maradványait eltemették a kápolna közelében. Ünnepnapokon és szombati napokon változó létszámban, de rendszeresen kijárt ide a két falu, s más medvesaljai magyar falvak asszonynépe. 3 7 A teljes ruházattal, palásttal, hajjal ellátott, nem öltöztetés céljára készült gipsz Mária-szobrot (10-11. kép) Petrus Júlia gondozta, aki a mátraverebélyszentkúti szobornak is varrt ruhákat. Saját gyűjtésünk szerint az asszonyként Losoncra költözött gondozó az ottani templomban fölöslegessé vált gipsz Mária-szobrot hozta el, és helyezte el a Básti-hegyi deszkakápolnában, öltöztetett formában. Az öltözetek a Szűz Máriától érkezett sugallatok alapján készül36 Limbacher: i. m. (2000). 296-297. 371. kép; Limbacher i. m. (2003). 47. 37 Barna Gábor: Búcsújáróhely a Básti-hegyben. In Ujváry Zoltán (szerk.): Gömör néprajza 1. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadványa. Debrecen, 1985. 163-168. 512
