Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. lemezzel borították, valószínűleg azért, hogy a ráadott ruhának szebb, élethübb esése legyen. A szobor csupán ott volt festve, ahol nem takarta a számára varrt ruha, tehát a fej, a mellrész és az alsókarok. Az évek során átfestették, de nem az eredeti módon, hanem az egészet fehér olajfestékkel bevonták, jelezve a ha­jat, a szemet és a szájat. 1995-ben a rossz állapotú, erősen repedezett szobrot Kutas Eszter restaurálta, pótolta az addigra letöredezett ujjakat, s készítette el a hiányzó tartozékokat. A plasztikai kiegészítések mellett a felület rekonstrukci­ója több. rétegben (enyves és krétás alapozás, retus) készült. 2 7 Kilenc évvel a múzeumba kerülés után nógrádmegyeri asszonyok eljöttek a Palóc Múzeumba, és öltözetet hoztak a falujukból elszármazott, a kultuszból rég kikerült Mária-szobor számára. Az történt ugyanis, hogy egy idős, 80 év fe­letti asszony álmában kapott utasítást Szűz Máriától. Több éjszaka is álmodott, a ruha anyagát, színét, díszítését álombeli sugallatok határozták meg. A varrás során, ha valami nem jól sikerült, vissza kellett bontani, és Mária útmutatása szerint újra kellett varrni. A Máriácskától távol így készült el az a hátán tépő­zárral záródó, világoskék színű, gyöngyökkel kivarrott műselyem ruha, ame­lyet a szobor a múzeumi kiállításokban visel (21. kép). Újonnan varrott az öltözete a dorogházi (Nógrád m.) fából faragott hordozha­tó Mária-szobornak is, 2 8 azonban ez más körülmények között készült. A gyűj­téskor a plébánia padlásán kallódó szobor ruháját ugyan a múzeumba kerülés után restauráltattuk, 2 9 azonban a régi öltözet kiállításban már nem volt méltó­képpen használható. Ez a viselet több darabból állt. Az alsóing, egy bö ujjú ing­váll háziszőttes kendervászonból készült, kézzel és géppel varrott, az ujjvége­ken horgolt csipkével. Egyik ujja különállóan szabott, az öltöztetés miatt, és ugyanezért a váll sincs összevarrva, spárgával köthető meg. Hátul nyitott, apró virágos szalagocskával záródik. A hosszú alsószoknya szintén zömében kéz­zel varrott. Széles derékpántba fogott nagy hajtásokkal készült fehér batiszt­ból. Alul kétsornyi rávarrt szalag és tarka virágos fodor díszíti. A palóc viselet mintájára készített ujjas is apró virágos fehér batiszt, gallérjára és az ujjak vé­gére gyári csipke került. Hónaljban nyílás könnyítette meg a szobor felöltözte­tését. A felsőszoknya derékpántba fogott nagyobb hajtásokkal varrott, ugyan­olyan anyagú és mintázatú, mint az öltözet felső része, de elöl széles, alján kes­kenyebb gépi csipke díszíti. 27 Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: A Szent és a Profán. Népi vallásosság a Palócföldön. Ba­lassagyarmat, 1997. 19.; Kutas Eszter: A Nógrádmegyeri öltöztetős Mária szobor restaurálása, 1995. Palóc Múzeum Néprajzi Adattár 1087-95.; Kutas Eszter: Tanulságok Mária szobrok res­taurálása és rekonstrukciója során, 1995. Palóc Múzeum Néprajzi Adattár 1116-95. 28 PM 2012.5.1.; PMNA 1616-2005. 29 Restaurálta Füzes Andrea: PM 2009.29.1 -4. 507

Next

/
Thumbnails
Contents