Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. családi élet legbecsesebb emléktárgyai: a leány Mária-szalagja és érme, a vőfélycsokrok és a menyasszonyi koszorú, amely szokás révén Mária mint a család patrónusa szerepel. A Mária-házakba helyezett menyasszonyi koszorúk a házasság égi oltalomba ajánlását jelentik. A templomi öltöztetett szobrok esetében is hagyományos a menyasszonyi koszorú, csokor és a ruha vagy akár a jegygyűrű felajánlása. A menyegzős ruhákból régente miseruhák és oltárterítők készültek. Az andocsi (Somogy m.) kegyszobor palástjait felajánlott menyasszonyi öltözetekből varrták kezdetben, s csak később vásároltak e célra ruhaanyagokat. A szeged-felsővárosi templom egykori Mária-szobrára is menyasszonyi ruhából varrattak köntöst.

1

2 Magukat a szobrokat is szokás menyasszonyként öltöztetni. Például a nógrádmegyeri Máriácska azért viselt menyasszonyi ruhát, mert eladósorban elhunyt leányának emlékére készítette egy falubeli asszony. Ez a felajánlás a haláleset feldolgozásának, a gyász megélésének is egyfajta módja. A menyaszszonyi öltözet másutt is, például a szátoki (Nógrád m.) Mária-szobor vagy a mátravercbély-szentkúti kegyszobor újabb öltözeteinél fordul elő. Nógrád megyében a legrégibb öltöztetős szobor Mátraverebély-Szentkúton található (12-14. kép). A kegyszobor a 18. század elejéről származó barokk alkotás. Kétalakos, színesen festett hársfa, eleve öltöztetésre készült. Eredetileg Szűz Máriajobb karján volt a Kisjézus, majd amikor a 19. század közepén Almássy kegyúr a jelenlegi nagyméretű, ékkövekkel díszített koronákat adományozta, Jézus Mária ölébe került. Az eredeti állapotot mutatva Szűz Mária kecsesen tartott jobb kezén facsap befogadására szánt lyuk található, ez egykor átment a kézfejen. A Kisjézus teljes körplasztikájú szobrát a tartó kéz ujjai is támasztották, s öltöztetéskor ki lehetett emelni. Ma a két szobrot csavarmenettel ellátott vascsap tartja össze. Festésük alatt felismerhető az eredeti barokk színezés. A testszín korábban a mainál sötétebb árnyalatú, a gyermek ma szőke haja barna volt. Szűz Mária alakját faragott alsóing fedi, cipői ma pirosak, a festékréteg alatt fekete vagy barna szín sejthető. Haja valódi, sötétbarna emberi haj, hálós szerkezetű hímzőtextilre varrva.

1

3 A Szüzanya bal kezében jogart tart. A szobor talapzatának alsó felületén felirat: „STATUA MIR VERA Szentkút, 1944." Jelentése: „Ami itt áll, az valóban a csodatevő szobor." A felirat a háborús menekítéskor került rá. 12 Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélel köréből. Veritas, Budapest, 1944.; Lantosné: i. m. 58.; Jegygyűrű felajánlására vonatkozó adat, Limbacher Gábor gyűjtése, Somorja (Pozsony m., Samorín, SK). 13 1998-ban került sor a szobor restaurátori vizsgálatára dr. Bodor Imre régész-történész és Bodorné Szent-Gály Erzsébet faszobrász-restaurátor közreműködésével. Palkó Julián OFM Orbán Márk OFM: Mátraverebély-Szentkút kegyhely és a Nagyboldogasszony bazilika. Szentkúti Ferences Rendház kiadása, Palkó-Orbán 1999. 96-97. 500