Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Limbacher Gábor: A váci Hétkápolna kegyhely a térség népi vallásosságában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. UMBACHER GÁBOR A váci Hétkápolna kegyhely a térség népi vallásosságában A váci Hétkápolna kegyhely (1-2. kép) egyik jellegzetes eredetlegendája megfelel a népi vallásos szemléletnek, amely kiemeli a helyet, a kegyképet (3. kép) a ténytörténet medréből, és archetipikus vonásokkal hangsúlyozza különleges, természetfeletti mivoltát. így a Hétkápolna közvetlen összefüggésbe és folytonosságba kerül a váci Maria de Cervo, azaz Szarvasos Boldogasszony középkori kegyhelyével. (4-5. kép) Középkori krónikás hagyomány szerint 1074 márciusában Géza herceg Vác térségében készítette elő a testvére, László bihari és a sógora, Ottó morva hadaival egyesült seregét Salamon király ellen. A László király tetteit előadó korabeli geszta szerint Géza és László lóháton beszélgetésbe elegyedett egymással, miközben a sorsdöntő mogyoródi ütközet előtt katonáival együtt a király seregének érkezésére várakozott. Társalgásuk közben László fényes nappal csak az ő szemének feltáruló látomást érzékelt, amelyben az Úr angyala leszállt az égből, kezében koronával, és azt Géza fejére illesztette. László ebből arra következtetett, hogy a küszöbön álló összecsapásban győzni fognak Salamon ellenében, és az országot a koronával együtt Gézának adja az Úr. Géza erre így válaszolt: „Ha az Úristen velünk lesz és megóv bennünket ellenségeinktől, s ez a látomás beteljesedik, itt, ezen a helyen egyházat fogok építtetni szülőanyja, a legszentebb Szűz Mária tiszteletére."' A győzelmet követően, a templomépítés kijelölésekor Géza és László előtt egy szarvas tűnt fel, agancsain égő gyertyákkal, s előbb futni kezdett előlük, majd megállt azon a helyen, ahol később felépült a monostor. Hogy pedig az első látomás és fogadalom helyszíne - ahol az angyal megjelent Lászlónak az ütközet előtt - se maradjon építmény nélkül, Géza király és testvére, László elrendelte, hogy ott Szent Péternek, az apostolok fejedelmének - akinek Európa-szerte csatadöntő szerepet és bírói hatalmat tulajdonítottak - építsenek kápolnát.

2 1 Vö. Gerics József - Ladányi Erzsébet: Szent László „csodás" tettei krónikáinkban. Magyar Könyvszemle, 117. évf. (2001) 1. sz. 24.; Bollók János: Szent László korának magyar értelmisége. Vigília, 65. évf. (2000. november) 5-8. (a cikken belüli oldalszám). 2 Bollók: i. m. 6. (a cikken belül), Gerics-Ladányi: i. m. 24.; Györffy Görgy: Az Árpád-kori Magyarország történeti joldrajza. 4. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. 314-315. 481