Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - S. Lackovits Emőke: Egy 18. századi oltalomlevél, azaz breverl

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. a szentelménnyé válással, a megszenteléssel a tárgyak, dolgok kiemelkedtek a köznapi használatból, és azt a szándékot szolgálták, hogy a halandók a természetfeletti világgal kapcsolatba kerülhessenek, az egyén, valamint a közösség minden téren való boldogulását és a veszedelmektől való megoltalmazását kieszközölve. Racionális és irracionális elemekből tevődnek össze.

2

5 A breverl továbbélését keresve juthattunk el az oltalmat adó szent levelek kérdéséhez. Hiszen a breverl hasonló szerepet játszott, mint az oltalomlevél, a szent levél, bár különbözött is tőlük, hisz viselője, szemben az utóbbiakkal, nem ismerhette tartalmát. Az írott, mágikus oltalomleveleket azonban ugyancsak a testen hordták a betegségek és veszélyek elhárítására. Közöttük több áldás, így a Ferenc-áldás, Antal-áldás, Benedek-áldás, Mária-áldás, Agota-áldás, Háromkirályok-áldás, Tóbiás-áldás is megtalálható. Feloldandó betűjelekkel látták el valamennyit.

2

6 A mágikus írott oltalomlevelek alkalmazása az antik időktől ismeretes. Közéjük tartoznak azok a szent levelek is, amelyeket világháborús katona-amulettekként ugyancsak alkalmaztak. Az „ellenséges golyó ellen védő imádság" vallásos ponyvanyomtatványból származik. Beletették csecsemők bölcsőjébe a háborúk idején, oltalmazva vele a gyermekeket, de hathatós szernek tekintették civil személyek később is. Kéziratos másolatokban terjedtek, többet talált belőlük Jung Károly, Silling István, Bartha Elek, R Szojka Emese, Zsúpos Zoltán. Egynémely változatban prófétai fenyegetések olvashatók, mint pl. a „hét mennyei szent zárak" imádságban. Ezek a szövegek minden baj, gonoszság, háború, egyéb veszély elhárítását szolgálták. Szent betűkkel látták el őket, amelyek feloldandó jelek. Ezek iránt a bajelhárító szent levelek iránt különösen megnőtt az érdeklődés a magyarok körében a délszláv háború idején.

2

7 A népi vallásosság a szent leveleket mennyből származóaknak tekintette. Egyik változatukat, a „Mennyből jött levéF'-nek nevezett kéziratot a hajdúsági protestáns Szent Emberek és Szent Asszonyok Társasága is ismerte, olvasta, magyarázta a 19. században. Ez Németországból terjedt el 1823-tól. Benne az ünnepek megszentelését, a megtérést és általában a Tízparancsolat parancsait foglalták össze, buzdítva a híveket azok megtartására. Ugyanakkor tartalmaz két ígéretet is: az egyik a minden veszedelemtől való oltalom nyújtása mindazok számára, akik a levelet házukban tartják, a másik szerint pedig mindazoknak, akik lemásolva terjesztik, minden bűnük 25 Otto Rudolf: A szent. Budapest, 2001. 136. 26 Halbritter: i. m. 67-68. 27 Jung Károly: További adatok a szent levelek használatához. In L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében IH. Pécs, 2000. 36-40. 473