Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Gáspár Dorottya: Portréábrázolás a halottkultuszban, római kor

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. való végzése segít is a közösség minden szinten való megőrzésében. Róma nem áll egyedül ebbeli törekvésével. A múlt és az ősök ismerete, ennek szorgalmazása más népeknél is megtalálható; például a görög mitológia az énekmondók révén megmutatja a múltat, a gyökereket; az újra és újra való elmondással végül mindenki megtanulja; a mindenkori fiatalság is hallja és ő is megtanulja. Mózes is hasonló tevékenységre buzdítja népét: „Emlékezzél meg a régi napokról, gondolj át minden nemzedéket! Kérdezd meg atyádat, és elbeszéli neked, kérdezd a véneket, és elmondják neked."

1

7 Talán ezek a példák meggyőznek minket arról, hogy a múlt és az ősök nemzedékeinek ismerete szükséges; nélkülük gyökértelenekké válunk. Most nézzük meg azt, miért mondhatjuk, hogy a halott él? Baehofen írja, hogy a régiek a három alkotórész közül, amelyből az ember áll, a szómát (

corpus, test) a földanyára, a pszychét (anima, lélek) a holdra, a legmagasabb rendűt pedig, amelyet birtokolunk, a núszt (intellectus, szellem), a tiszta isteni szellemet a napra

1

8 vezetik vissza."

1

9 Ugyancsak ő említi Enniust, aki azt írja Prométheusról, hogy a tüzet a napból vette,

2

0 ebből a tűzből lopott, és gyújtotta meg fáklyáját. Hozzá teszem, hogy az Eros felfelé fordított fáklyája épp erre a tűzre emlékeztet (10. kép).

2

1 A halott e fénynek gyermekeként érdemli meg a boldogságot a másik világon. A ravatalnál meggyújtott fáklya a mai napig ezt a tüzet szimbolizálja. A keresztények ezt úgy fejezik ki, hogy az ember az Isten képmására alkotott teremtmény.

2

2 Ez az isteni rész nem hal meg. Ezért gondolták a rómaiak, hogy a halott „istenné" válik; nem pusztán a császár, hanem mindenki más is. Az egyszerű sírkövek sasábrázolásai ezt tanúsítják, mint ahogy a Dis Manibus felirat is, amely a holtak isteni szellemének szól.

2

3 Tehát nem mondhatjuk, hogy 17 Mózes Éneke, MTörv 32,9-10. 18 Csupán a tévedések elkerülése végett szeretném megjegyezni, hogy az égitest Hold, Nap csupán jelképe a holdságnak, a holdtulajdonságok és -eszmék összességének, mint ahogy a nap is csak jelképe ennek a tiszta isteni Szellemnek. 19 Baehofen, Johann Jakob: A mítosz és az ősi társadalom. Válogatott írások. Budapest, 1978. 180. 20 Varró, Lingua V, 10: Itaque Epicharmus dicit de mente humana: ait (Ennius V 52 sq V

2) 'istic est de sole sumptus ignis' - Epicharmus így nyilatkozik az emberi szellemről: mondja (Ennius) 'Ez maga a Napból elragadott tűz. Pythagoras tanítása szerint a lélek égi eredetű, tűz princípium; az éter része; Az éter megvilágítja az ég isteni tüzeit; Cumont, Franz: After Life in Roman Paganism. Lectures Delivered at Yale University on the Silliman Foundation. New York, 1922. 95. 21 Lupa 3428. 22 Filozófiai megfogalmazása Schountól (i. m. 71.): „nem-teremtett és nem-teremthető-ként definiált intellektus minden lényben immanens." 23 Schoun felhívja a figyelmet arra, hogy a görög núsz jobban kifejezi a tiszta isteni szellemet, mint annak latin fordítása, az intellectus. Magyarul szellemnek szoktuk mondani, ami végleg nem felel meg a görög tartalomnak. 451