Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Medgyesy S. Norbert: Gregorián eredetű, recitatív stílusú népénekek Perenye hagyományában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. nei formulák és azok ismétlései adják egy adott hangterjedelmen (ambituson) belül. A recitatív műfajok: ima(prex)-, olvasmány(lekció)-, evangélium- és zsoltár(psalmus)-tónusok, litániák, valamint önálló tételek (pl. Exsultet, Te Deum, passiók, lamentációk) a gregorián ének legősibb rétegei közé tartoznak.

2 A gregorián énekkel közös, nagyon ősi gyökérből, ún. zenei univerzáliákból kifejlődve vagy a katolikus egyház zenéjéből származva a népdal- és népénekkincsnek (pl. énekelt Úrangyala, Szentháromság-olvasó, asztali áldás, népvecsernye, litánia, középkori kanciókból lett népénekek dallama; hónapsorolók, éjjeliőr-énekek, kikiáltások, mondókák) és a jeles napi népszokásoknak (pl. népi betlehemesek recitatívói, ostyahordó énekek) nem elhanyagolható része tartozik a recitatív stílushoz. A népszokásokhoz hasonlóan évszázadokon keresztül a szájhagyomány tartotta fenn ezeket a recitatív tónusokat, zenei univerzáliákat.

3 A recitatív tételek népzenénk régi stílusú kincsei között, kis hangterjedelemmel önálló csoportot alkotnak.

4 A Vas vármegyei Perenye községben 1995. július 8-a óta végzett népének- és népszokásgyűjtésem során több latin és magyar nyelvű gregorián énektétellel találkoztam, amelyek zenei gerincét kivétel nélkül a recitatív stílus, annak helyi népi változata jelenti. E tanulmányban ezeket a tételeket vesszük sorra. A község történetéből Perenye község Vas vármegyében, a Kőszegi-hegység alján fekszik, jelenleg 770 lelket számlál. Neve valószínűleg a Prvanj vagy Prveni szláv névből származik. Német nyelven Prennendorf, Premendorf néven ismeretes. 1697-ben Pörönye néven említik.

5 A falu első említése 1333-ból, Pöre és Etelföld határbe2 A recitatív gregorián műfajokról bővebben, sok hazai példával Rajeczky Benjamin (szerk.): Magyarország zenetörténete. 1. köt. Középkor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 265-307. (Szendrei Janka írása); a gregoriánról szóló legújabb és legteljesebb magyar nyelvű kézikönyv: Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, Budapest, 1993. A recitatív műfajokról: 241-291. 3 Szendrei Janka: Recitatív típusok a magyar népzenében. In Vargyas Lajos (szerk.): Népzene és zenetörténet. 2. köt. Zeneműkiadó, Budapest, 1974. 65-123, 221-226. (Másodközlés: Szendrei Janka írásai I. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei Intézete, Budapest, 1999. 211-277.) 4 A Magyar Népdaltípusok Katalógusa — stílusok szerint rendszerezve - I. (A továbbiakban: MNdtK I.) A Bevezetés, a 2. és 4. fejezet Dobszay László, az 1. és a 3. fejezet Szendrei Janka munkája. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1988. 330-343. Eredeti népzenei gyűjtésekből hallható népi gregorián énekek: Dobszay László - Németh István: A magyar népének népzeneifelvételeken. 8 kazetta kísérőfiizettel. Magyar Egyházzenei Társaság, Budapest, 1997.1. kazetta, 1-17. tétel. (Gregorián zsoltártónusok népi használata: 2-13. tétel.) 5 Visitatio generalis per Stephanum Kazó abbatem de Kapornak, Castriferrei Praepositum, 16971698. Szombathelyi Püspöki Levéltár. 423