Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Toldi Éva: Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. Gyászba öltözének mindenféle állatok sirat a nap óhajt a föld siratnak csillagok Siratlak szüntelen én is keserves szívvel reád nézvén téged látván könnyes szemeimmel Szánjatok meg engem erdők szép violái keserüljön a hegyeknek zúgó csatornái Vége legyen immár keserves panaszimnak mert látom nincs ki szánója lenne siralmimnak A keresztaljak felvonulása a Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz évszázadok öröksége szerint meghatározott sorrendben történik a települési és máriás zászlók alatt. Legelöl az eredettörténet szerinti tisztelet jeleként a gyergyóalfalviak haladnak, és a zarándoksereget a moldvai csángók keresztaljai zárják. Fönt a szentmise helyszínén már ferencesek vezetik a szentáldozatot előkészítő, az arra felkészítő liturgiát, s a szentmise énekrendjét egy külön kis búcsúi imafüzetben teszik elérhetővé minden évben a hívek számára. Ebben hagyományos egyházi énekek szerepelnek zömmel (Máriát dicsérni, hívek jöjjetek; Isten, hazánkért...; Nyújtsd ki mennyből; Te vagy földi éltünk; Ez nagy szentség valóban; Most lett a kenyér; O, Nagyasszony, nemzetünk reménye...). Az említett búcsúi vezérfüzetben olvasható a csíksomlyói búcsú sajátos imája és éneke is, az Ima a Csíksomlyói Szűz Máriához, amelyet a főmise kezdete előtt közösen mondanak el a zarándokok, valamint az Egészen szép vagy Mária kezdetű felelgetős ének, amelyet a szentmise elején is elénekelnek, illetve vasárnap hajnalban a virrasztás után a Salvator-kápolnánál, ahová a Jézus-hágón keresztül érkeznek keresztútjáró processzióval. A kápolna előtt a kántor elkezdi az éneket: 379