Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Toldi Éva: Búcsúi népénekek és imádságok a gyimesi és moldvai csángók körében

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. viszont abban különbözik az előző kettőtől, hogy alapvetően román katolikus búcsújáró hellyé vált mára, a kegyhely Nagyboldogasszony ünnepéhez kötődik. Az ősi hagyomány szerint mindhárom helyszínen a búcsú 3-4 napos, és semmiképpen sem valamiféle felelevenített hagyományt jelent, hanem élő gyakorlatot jelez, népszokásokban gazdag liturgiája is bizonyítja ezt. Futásfalván és Kacsikában a búcsú az ünnepet megelőző nap éjszakáján kezdődik virrasztással a templomban, amit gyertyás körmenet követ, Csíksomlyón a második nap éjszakáján, pünkösd vigíliáján virrasztanak; ez az úgynevezett „pap nélküli búcsú", amikor is előénekes asszonyok vezetésével énekelnek, imádkoznak hajnalig a kegytemplomban. Mielőtt rátérnék témámra, fontosnak érzem, hogy a Mária-búcsúk legfőbb lelki állomásait Teodóz atya nyomán átismételjük: - a bünbánattartás (a katolikusoknak a szentgyónás is); - a szentmisén való részvétel (a katolikusoknak a szentáldozás is); - a rózsafüzér elimádkozása; - „az érintőzés" (a Mária-szobor, másutt a kegykép gyermeki tiszteletteljes megérintése); - a virrasztás egész éjjel imádsággal és énekléssel a templomban; - keresztútjárás. Csíksomlyó, Futásfalva, Kacsika Csíksomlyó (Sumuleu Ciuc) közel 550 éve Csíkszék szellemiségének központja, országos hírű zarándokhely, búcsújáró hely, a római katolikus székelység vallási és művelődési központja, az erdélyi Ferenc-rendiek székhelye. A csíki Róma, ahogy emlegetik. Kegytemploma oltárán látható a csodatevő Mária szobra, a Napba öltözött asszony, a 16. századi egyházmüvészet remeke. A csíksomlyói „Csodákkal ékes Mária", a csángók Babba Máriája mindig új erőt és reménységet ad a több százezer zarándoknak, akik összegyülekeznek pünkösdkor.

4 Csíksomlyó a székely nép összetartozásának és megmaradásának szimbólumává vált. „A szárdokfából faragott kegyszobor szakrális sugárzású alkotás. »Úgy jövünk hozzá, mint a tékozló fiú, kisemmizetten, elsivárítottan, a megtisztító, megváltó sírás reményében, mert egyedüli anyánk előtt nem szégyen könnyhullatása a férfinak, számára örök tiszták: gyermekek maradunk...«"

5 (1. kép.) 4 Tánczos Vilmos: A csíksomlyói kegyhely története. Európai Idő Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1990. 5 Ferenczes István: Csiksomlyó: a mindenség, a titok, a csoda. Moldvai Magyarság, 2004. június. 371