Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A rózsafüzéres versek második csoportjában azonban az imádság kötött szövegének szavaihoz, szerkezetéhez, formájához való ragaszkodás kevésbé szigorú. Az e csoportba tartozó versek különösségét az adja, hogy bizonyos elemeket, motívumokat adaptáltak a szakrális szövegből, de az imádság műfaja kínálta lehetőségeket elsősorban az evangéliumi és személyes-közösségi-nemzeti párhuzamba állítására és szintézisteremtésére használták föl. Az esetek többségében nem banális aktualizálásokról van szó, hanem arról a tapasztalatról, hogy az imádságban feltáruló jézusi példa az élő embernek, szűkebb és tágabb közösségének mindenkori miértjeire is érvényes választ ad. Sok szövegben a krisztusi és az emberi élet párhuzamai tárulkoznak föl abból a meggyőződésből, hogy minden emberi történés a transzcendencia távlatába helyezhető, sőt igazában csak így érthető és értelmezhető. Gyakori, hogy a rózsafüzér szakrális szövegébe különböző motívumokat (hit, hazaszeretet, az emberi élet, szentek élete) építenek be, s visszatérő a jézusi titkok és a magyar történelem egymásra vonatkoztatása is. Számos szöveg idézi emlékezetbe a magyar történelem nagy eseményeit (honfoglalás, törökellenes harcok, millennium) és alakjait, szent magyarjainkat és magyar szentjeinket (Szent István, Szent László, Szent Margit, Hunyadiak, Kapisztrán Szent János), a Himnusznak, Szózatnak imádsággá magasztosult sorait, hogy a nemzeti gondolattal a lelkiismeretet ébresszék. Számos vers idő- és értékszembesítő, hiszen a hitben élő, s ezért dicsőséges nemzeti történelem példája szembesül a hitetlen, s ezért boldogtalan jelennel. Előfordul, hogy a nemzeti történelem szakaszait a három olvasóban feltáruló titkokkal állítják párhuzamba: múltunk az örvendetes jelenünk a fájdalmas rózsafüzérrel azonosítható, a jövőnk pedig nem lehet más, csak a megdicsőülés. Tehát a megváltás müvének eseményei így ismétlődnek meg az emberi és nemzeti történelemben. Ahogy a millennium ünnepét köszöntő versben áll: ,, Nagyboldogasszonyunk! Magyarok Asszonya! Te véled kel honunk új ezred hajnala, Mert el nem válhatunk, meg nem tagadhatunk Elünk vagy meghalunk, mi híveid vagyunk! „Ha a föld az égtől, ha az árny a fénytől, Ha a test a vértől tán elválasztható, De múlt,jelen s jövő szét nem szakítható, Mint hármas szent Füzér csak egy nagy Olvasó! 365