Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. hátterében az Istentől való eltávolodás áll. Ennek legszembetűnőbb jele a máriás lelkülettől és a máriás imádságtól, a rózsafüzértől való elfordulás. ,,Elmúlt szép időknek felhője se látszik, Máriás zászlóval már a szél se játszik... Rózsafüzér sincsen kezeinkre fűzve, Mióta a magyar hitét is elűzte!"

1 De megjelenik az a felismerés is, hogy a Máriához való visszatérés a nemzeti megmaradás és a jövő záloga. ,, Fonjon egy bokorba Szent Szűz rózsalánca, S nem lesz nemzetünknek Se búja, se gyásza. A folyóiratban szereplő versek két csoportba sorolhatók. A szűkebb értelemben vett rozáriumversek a rózsafüzér-imádság tartalmi sajátosságait, nyelvi, retorikai jellemzőit, motívumait és a műfaj kötött, lényegi jegyeit - részben vagy teljesen - megőrző szövegtípusok. Az Egyház által szentesített szöveg századok alatt kialakult struktúrája sokféle és változatos formában jelenik meg: a versszakok száma (három, öt, tizenöt), a versszakok tematikai csoportosítása (háromszor ötös csoport) és elrendezése, a szöveg vizuális képe (a hármasság megjelenítése) mind rájátszás az egyházi gyakorlatban elfogadott szerkezetre. A rozáriuinversekben azonban hiányoznak az elmélkedés hátteréül szolgáló szakrális-liturgikus imaszövegek (az Üdvözlégy sokszorozó imája, a tizedeket elválasztó Miatyánk, a tizedeket záró Dicsőség és az imádságot bevezető Apostoli hitvallás is), legfeljebb a rájuk való utalás fordul elő. A rózsafüzéres versek között külön figyelmet érdemelnek azok az ún. titokversek, amelyekben a megváltás titkainak felidézése, magyarázása, igazságának tanítása, képszerű, sokszor részletező megfogalmazása, parafrázisa sok formájával találkozunk. A szimbólumok különböző szinteken szervezik a szövegeket: a rózsamotívum, a színek (fehér az örvendetes, vörös a fájdalmas, arany a dicsőséges füzér színe) és számok (három, öt, tizenöt) állhatnak önálló elemként, de gyakoribb, hogy átszövik az egész textust, ahogy a következő versben is: 7 Hortobágyi József: Riadó a keresztény magyar ifjúsághoz. Zászlónk, 1904. március. 8 Rózsafüzér Királynéja 1903. 203. Fohász a Szűzanyához. 363