Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. következő néprajzi vonatkozású tanulmánya 7 3 az IMIT Évkönyvben, amelyet így kezd: „S föléledt az Évkönyv! S folytatom a munkát, amelyet Bacher 7 4 és Bánóczi 75 égisze alatt 7 6 végeztem; leszállok a zsidó néprajz mélységeibe és felhozom onnét ama sok gyöngyöt és füzér alakjában kínálom hittestvéreimnek elsősorban, hadd ismerjék meg vallásunk formáit, szertartásait és ne álljanak tanácstalanul, sajnos, gyakran figymálva, mosolyogva, ha keresztény felebarátjuk tudakolja szimbólumaink és szertartásaink értelmét. Ha olykor közre is játszik a babona, - hiszen nem a próféták szintjén áll a zsidó népélet, nem a 19. és 20. század alkotása - a zsidó életnek takargatni valója nincsen; fejlődésen ment keresztül és a legkülönbözőbb népekkel érintkezvén őskorától kezdve, primitív képzetekkel jártak primitív formák is." 7 7 Tanulmányának első részében 7 8 a zsinagógával foglalkozik, történelmét, előírásait, szokásait ismerteti. Alakjáról ekként ír: „A zsinagóga alakját sokáig a milieu írta elő: a zsidót befogadó társadalom szűkkeblüsége és zsidógyülölete, a hitközség anyagi helyzete és végre a beépítendő telek alakja és fekvése." 7 9 A zsinagógák tájolásáról a következőket jegyzi meg: „A Talmud 8 0 Dániel könyvére hivatkozik, amely szerint az emeleti lakás ablakai Jeruzsálem felé nyiltak (Dán. 6., 11.). Magam ennél régibb utalást találok Salamon király avatóbeszédében: «»Ha háborúba indul néped ... és imádkozik az Úrhoz ama város irányában ... és ama ház felé fordulva, amelyet neved dicsőségére építettem, hallgasd meg az égben imájukat...« (Királyok I. k. 8,44-45.)" 8' Tanulmánya második részében 8 2 a zsinagógai szertartásokat ismerteti. Itt említi meg a napjainkra már kiveszett szokást: a zsinagóga ajtajának háromszori megkoppantását annak kulcsával, amelynek párhuzamait látja a démonok és a meghaltak lelkeinek kiűzésében, amit a görögök és a rómaiak is gyakoroltak. 8 3 73 IMIT Évkönyv 1930. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1930. 175-193. Folklore a zsinagógában. 74 Bacher Vilmos (1850/Liptószentmiklós - 1913/Budapest) világhírű orientalista, az Országos Rabbiképző Intézet tanára, majd igazgatója. 75 Bánóczy József (1849/Szentgál - 1926/Budapest) irodalomtörténész, filozófus, nyelvész. A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem és az Országos Rabbiképző Intézet tanára. 76 Az IMIT Évkönyvek korábbi szerkesztői. Bacher Vilmos az első négy szerkesztésében vett részt (1895-98), míg Bánóczi József 1897-1918 között volt az évkönyvek szerkesztője. 1919-1929 között nem jelent meg. 77 IMIT Évkönyv 1930. 175. 78 Uo. 175-184. -1. A zsidó templom. 79 Uo. 177. 80 A Talmud héber szó jelentése: tanulás, tanítás. Leegyszerűsítve kb. az ún. „Ószövetségből" kikövetkeztetett törvényi előírást ismertető és továbbfejlesztő tanítást foglalja magában. 81 Uo. 178. 82 Uo. 184-193. - II. Zsinagógai szertartások. 83 Uo. 184. 353
