Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ja el a fényt a nő, midőn Istenre vezeti vissza az ünnepi, különösen és első sorban a szombati mécses meggyújtását? A párszik a legfőbb imát a tüz előtt mondták el;

47 hogy még a tűz imádásának a látszata ellen is demonstráljon a hagyomány, elrendelte, hogy takarja be szemét a nő, ha elmondja a gyertyagyújtás benedictióját."

4

8 A gyertya és mécses a családi körben fejezetben

4

9 írja: „A gyermekágyas és az újszülött együvé tartozik; mindkét esetben a fény a megrontás elleni óvószer. Nem varázsrontó, hanem az ünnepélyes díszt emeli a fény a fiú körülmetélési ünnepén."

50 Sütemények a zsidó szertartásban című, 1914-ben megjelent írásában

5

1 először A kenyér-pár szertartását, ismerteti.

5

2 így kezdi fejtegetését: „A manna kettős adagjából fejlődött a zsidó család asztalán a szombat és ünnep jellegzetes »léchem misne«je, a hajfonat alakú sütemény."

5

3 A magyar zsidóság körében bárhesz néven közismert „sütemény" értelmezése kapcsán szól az asszonyok hajlevágási szokásáról is. Megállapítja: „A zsidó nő, aki esküvője előtt tényleg levágta hajfonatait, valószínűleg graeco-germán hatás alatt mint szimbólumát az odaadásnak és alárendelésnek.. ."

54 Az ünnepi és alkalmi sütemények fejezetében

5

5 az Ünnepi sütemények

5'' között megemlíti, hogy a „hosszú maccaróni alakú metélt Semini acéreth-kor"

5

7 összefügg az ünnepi rítussal, mivel ekkor az esőért imádkozunk és „a fonatos metélt a földi giliszta (Regenwurm) ábrázolása", amint azt Kohlbach az édesanyjától hallotta.

5

8 Az alkalmi sütemények

5

9 között megemlékezik az iskolás gyermekek által az első vizsgájuk után kapott „resegrüten" nevű süteményről, amely egy mézesdiós-mazsolás-borsos (!) tészta volt, amit beleszúrt vesszőkkel (virgácsokkal) együtt sütöttek meg. Magyarázatként ezt írta: „Lehetséges, hogy egy ma már kivesző pedagógiai elv szemléltetése volt e sütemény: borsos verés útján jut a gyerek a tudás édes gyümölcséhez."

6

0 47 Kohlbach jegyzete: Nork F. Etymol. Symb, myth. Real-Wörterbuch, Stuttgart, 1843. II. 46. és Religions Systems of the world. 192. 1. 48 IMIT Évkönyv 1912. 252. 49 Uo. 255-256. 50 Uo. 255. 51 IMIT Évkönyv 1914. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1914. 144-162. Sütemények a zsidó szertartásban. Adatok a zsidó néprajzhoz. 52 IMIT Évkönyv 1914. 146-156. 53 Uo. 146. 54 Uo. 150. 55 Uo. 156-162. 56 Uo. 156-159. 57 Smini áceret: nyolcadik /napi/ záró/ünnep. A sátrak ünnepe (szukot) után következő nap ősszel. 58 IMIT Évkönyv 1914. 158. 59 Uo. 159-162. 60 Uo. 160. 351