Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Kohlbach Bertalan legfőbb érdeme a zsidó néprajz kutatása, népszerűsítése, és bevezetése a zsidó és a nem zsidó köztudatba; valamint aktív részvétele az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) és a Magyar Zsidó Múzeum megalapításában és további tevékenységében.

1

4 Kohlbach Bertalan zsidó néprajzi közleményeiből néhány szemelvény Állatvédelem a zsidóságban

1

5 címmel írta Kohlbach első fontosabb néprajzi közleményét 1910-ben. Itt írja

1

6 a következőket: „A zsidóság az istenszolgálatba bevonta az állatot is, különösen akkor, amidőn maga is szabad prédája volt az elnyomásnak, miként az állat; jól esett rámutatnia, hogy Isten gondját viseli az állatnak is, nem feledkezik meg az ő népéről sem."

1

7 [...] „Az állatok kímélése, védelme egyik jellemző vonása a zsidóságnak, hiszen egyik legendában Mózes rátermettségét Izraél vezetésére összefüggésbe hozza pásztorkodásával.'"

8 A Tűz és fény című, 1912-ben megjelent tanulmányának" bevezetésében írja: „Nincsen a zsidóságban oly elem, amelynek annyi szerepe jutott volna mint a tűznek és a fénynek. A család magányában úgy, mint a vallásos gyülekezőhelyein, örömben és gyászban egyaránt kigyúlnak a fényforrások..."

2

0 Kohlbach alaposan végigjárja a tűz és a fény szerepét a zsidó hagyományban, ahogyan megfogalmazza: „...segédmunkáktól most eltekintek; a szerte szétszórt darabok között én akarok végigjárni és felkutatni a mondai elemeket, amelyekben Isten maga tűz képében megjelen meghittjeinek..."

2

1 Ismerteti az Ábrám áldozatának darabjai között áthaladó tüzet;

2

2 a Mózesnek megjelenő „égő tüske14 Halála előtti évben (1943 májusában) Kohlbach Bertalan elküldte Scheiber Sándornak írásai jegyzékét (191 tanulmányról ad számot) és Curriculum vitae-jét - írja Scheiber i. m. (1996) 378. Sajnálatosan ezek nem találhatóak meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának külön gyűjteményében, ahová a Scheiber-hagyaték nagy része került, sem Scheiber Sándor özvegye (Bernáth Lívia) nem tudott jelenlegi hollétéről. 15 IMIT Évkönyv 1910. Kiadja: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1910. 96-129. Állatvédelem a zsidóságban. Adatok a zsidó néprajzhoz. 16 Az idézetek a kor ortográfiáját tükrözik, és azok gyakran nem felelnek meg napjaink helyesírásának! 17 IMIT Évkönyv 1910. 96. 18 Uo. 97. 19 IMITÉvkönyv 1912. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1912. 191-256. Tűzés fény. Adatok a zsidó néprajzhoz. 20 IMITÉvkönyv 1912. 191. 21 Uo. 198. 22 Uo. 199-200. 349