Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?" Egy rabbiválasztás margójára
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. JAKAB RÉKA „Kóser-e a rabbi?" Egy rabbiválasztás margójára A magyarországi zsidóság körében már az 1869-es nyilvános szakadást megelőzően a reformkorban kialakultak a későbbi neológia és ortodoxia irányzatai. A felvilágosodás és a nyomába lépő modernizáció kikezdte a hagyományos zsidó társadalom szabályait. Emellett a többségi társadalomba való betagozódás igénye egy lassú kulturális beolvadási folyamatot is elindított. A zsidó vallásjog, a halakha megtartása és a modern társadalmi létforma közt fennálló feszültség óhatatlanul maga után vonta a vallási reformok szükségességét. A gazdasági életben nagyobb szabadságra szert tevő zsidóság számára a modernizáció meghozta a vallásszabadságot is. A társadalomban való jobb érvényesüléshez, a felemelkedéshez szükségessé vált a vallási hagyományok terhétől kisebb-nagyobb mértékben való megszabadulás, az elkülönülést igénylő vallási előírások lazítása, megváltoztatása. A hagyományokhoz betű szerint ragaszkodó konzervatív (ortodox) állásponthoz képest az újítók a zsidóság társadalmi beilleszkedése érdekében nyitottak kívántak lenni a kor hódító eszméi előtt, és elfogadták a polgári szabadság eszméjét. A kor szellemét a halakha megsértése nélkül kívánták kifejezésre juttatni a zsinagóga épületében és a liturgiában egyaránt. A fő törésvonalat egy-egy vallási előírás halakhikus voltának kérdése jelentette. Egyszerűen szólva, a reformerek kevesebb tiltást láttak halakhikusan megalapozottnak, mint az ortodoxok, ezért jóval több előírás betartását ítélték szükségtelennek, vagyis elhagyhatónak. 1 1 A témához lásd Jakov Katz: Végzetes szakadás. Az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekből Magyarországon és Németországban. Bp., 1999.; Uő: Kifelé a gettóból. A zsidó emancipáció évszázada. 1770-1870. Bp., 1995.; Uő: Hagyomány és válság. Bp., 2005.; Uő: Chátám Szófér életrajzához. Századok, 126. (1992) 80-112.; Silber, Michael K.: Magyar „Rapsody in Blue". Múlt és Jövő, 2001/3. 36-49.; Uő: A német zsidóság történelmi tapasztalata és hatása a magyarországi zsidó felvilágosodásra és vallásreformra. Múlt és Jövő, 2006/4. sz. 14-44.; Uő: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban: a „kaszinók". Századok, 126. (1992) 113-141.; Uő: Az ultraortodoxia keletkezése, avagy egy hagyomány kitalálása. In Magyar zsidó történelem - másképp. Szerk. Michael K. Silber. Bp.-Jeruzsálem, 2008. 211-282.; Pietsch, Walter: A magyar vidéki zsidóság fejlődésirányzatai. In. Múlt és Jövő, 2003/3. 75-82.; Ben David, Joszef: A modern zsidó társadalom kezdetei Magyarországon a 19. század elején. In Magyar zsidó történelem - másképp. Szerk. Michael K. Silber. Bp.-Jeruzsálem, 2008. 83-134. 334