Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Sárai Szabó Kata: Női szerepértelmezések - a Református Lelkésznék Országos Szövetsége

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. SÁRAI SZABÓ KATALIN Női szerepértelmezések - a Református Lelkésznék Országos Szövetsége E tanulmány célja bemutatni, hogy egy református női csoport tagjai, a számukra lehetséges szervezeti formában hogyan próbálták meg hagyományos egyházi női szerepüket újraértelmezni, és csoportidentitásukat megalkotni. A református egyházban a 19. század végén elindult az a folyamat - elsősorban a belmissziói mozgalom hatására -, amely a nők egyházon belüli szerepének változását eredményezte. Ennek eredményeképpen a jótékonykodás mellett az egyházi nyilvánosság különböző színterein is megjelentek. Egyre elterjedtebb lett az a hang, amely szerint „el kell már egyszer vetnünk magunktól azt a veszedelmes előítéletet, hogy a hitélet fölébresztése és erősítése, a lelkeknek az Istenhez való vezetése csupán a papok dolga. (...) százezren és százezren járnak Isten nélkül, a bűn útjain. S tudnunk kell azt is, hogy e százezrek felerészben nők és hogy a nők szívéhez hozzáférkőzni, nekik lelki segítséget és erősítést nyújtani a nők vannak hivatva") Ez a változás azokat a nőket is érintette, akik talán a legsajátosabb női státuszt foglalták el az egyházi életben: a lelkésznéket. Az egyházi sajtóban az ideális református papné alakja az 1920-as évekig elsősorban, mint férjének, a lelkésznek segítőtársa jelent meg, aki főként a hátteret volt hivatott biztosítani férje munkájához. A hagyományos hármas női szerepkört töltötte be a feleségét, az anyáét és a háziasszonyét. A közösség életében a cura pastoralis munkájából vette ki részét, ezenkívül a közösség nőtagjai fordulhattak hozzá olyan problémákkal, amelyeket a pappal nem szívesen beszéltek meg. A papné önálló, sajátos helyére és szerepére a belmissziós mozgalom, az egyház lelki megújulásának törekvése irányította a figyelmet, és a két világháború közötti időszakban vált az egyház női társadalmának fontos szereplőjévé. 1 Vargha Gyuláné: Fölhívás a magyar nőkhöz. Debreceni Protestáns Lap. 1904. márc. 12. 173. 323