Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Polányban az 1750-es években alakult ki konfliktushelyzet az ott lakó magyar lakosság és a perjel között.

5

2 Miután 1752-ben egy nagy esőzés elmosta a református oratóriumot, újjáépítését megtagadta a földesúr.

5

3 Az 1760-as években a református családok többsége elköltözött a Palota melletti Inotára, majd az evangélikus lakosság a Balaton-felvidéki Szentantalfára.

5

4 A cisztercita rend 1763-ban rendi kezelésbe vette az addig csak legelőnek bérbe adott mezőföldi pusztát, Előszállás és Újmajor hatalmas területét. Előszállás az uradalom déli felének, Nagyvenyim az északi résznek lett gazdasági központja. A mezőföldi uradalom északi részébe 1811-től telepítettek nagyobb számban Veszprém és Fejér megyéből munkaerőt, a legjobb gazdákat elcsábítva lakóhelyükről. Új települések jöttek létre ekkor: Hercegfalva, Nagykokasd, Kisvenyim, Nagyvenyim, Nagyvenyim-Szőlőhegy és Mélykút puszta. A községenkénti beköltözések és esetleges elköltözések, új települések pontos időbeli kialakulásának a kérdése még igen sok részletkutatást igényel. Befejezés A történeti Veszprém megye és a Zala megyéhez tartozó Balaton-felvidék újkori arculatát a 18. század végén a nagy újjáépítő-telepítő munkák lezárultával nyerte el. A telepítő akciók során 67 pusztát népesítettek be a jövevények, és ekkorra alakult ki a török hódoltságot átvészelő magyar lakosság kiszorításával egy egységes német lakosságú tömb a megye középső részén (10. kép). A telepítések szervezésében és irányításában a világi nagybirtokosok közül az Esterházy és Zichy család, az egyháziak közül elsősorban a zirci cisztercita apátság és a veszprémi püspökök vettek tevékenyen részt. A telepítések következtében a megye vegyes etnikumú lett: a Felvidékről, a német fejedelemségekből és a Habsburg-birodalom különböző részeiből betelepülő németek és szlovákok lakta községek a megye összes településeinek egynegyedét tették ki. A telepítések és a katolikus restauráció eredményeként a református lakosság visszaszorult, a népesség kétharmadát a 18. század végétől már a katolikusok alkották. 52 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (VÉFL), Vallásügyi iratok 111. Nr. 3. 53 Veszprém Megyei Levéltár (VeML), Cisztercita Rend Zirci Apátságának Történeti Levéltárában (Archívum Vetus) (VeML XII. 2.a.) C 254. 54 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (VÉFL), Vallásügyi iratok 111. Nr. 3, 37. 312