Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. nisége mellett annak köszönhette, hogy területileg és személyi állományát tekintve is nagyon jól ismerte a püspökséget.

3

8 Egyházlátogatásai során következetesen felkereste a protestáns templomokat és lelkészeket, összeírta a protestáns lakosságot.

3

9 Legfőbb törekvései közé tartozott a katolikus plébániák, tanítói állások és templomok számának növelése. Ennek érdekében a régi építmények helyreállítása és újak emelése mellett - főispáni hatalmát is latba vetve - nem riadt viszsza a protestáns tulajdonban lévő templomok elvételétől, és a protestáns egyházi tisztviselők elűzésétől sem. Ez történt többek között 1751-ben Ajkarendeken és Kislődön, ahol kitiltották a prédikátort a püspökség területéről.

4

0 Ajkarendek és Kislőd lakói Polányba jártak át istentiszteletekre, de csakhamar a zirci apátság kormányzója tiltakozott a ciszterbirtokok határának átlépése miatt.

41 Ajkarendek magyar lakossága az 1752-57 közötti német betelepítések után (a Győr megyei Gyarmatról érkeztek) a patak egyik oldalán külön falurészben tömörült össze Magyarrendek néven, ami később Magyar utcára (Ungarische Gasse) változott, ma pedig Rendeki utca néven tartják nyilván.

4

2 Hamarosan a kislődi magyaroknak is dönteniük kellett a katolikus vallás átvétele vagy a távozás között. Akik a távozás mellett döntöttek, Vid, Alásony, Vecse, Ajka községekbe települtek át.

4

3 Városlődön a középkori karthauzi alsókolostor helyén, Pillén éltek magyar, protestáns jobbágyok. A püspöki birtokon már 1715-ben üveghuta (a Bakonyban az első) működött. Az első hutamester Rubner Péter János volt, aki Linztől északra, a mai osztrák-cseh határvidékről érkezett családjával és néhány hutamunkással. 1735—1757-ig Michael Gasteiger bérelte a hutát. A Gasteiger család Németországból, felsőbajor vidékről származott. 1757-ben került Pillére a Morvaországban híres üvegkészítő dinasztiából mint új hutabérlő Ferdinand Adler édesapjával (utóbbi 1758-ban itt halt meg), Ferenc Xaver és József fivéreivel, valamint leánytestvéreivel, a hajadon Johannával, valamint Antóniával és annak férjével, Ferdinand Adlerrel, aki 24, név szerint ismert munkatársat ho38 Tüskés Gábor - Knapp Éva: Padányi Bíró Márton és a dunántúli protestantizmus. In Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Budapest, 2001. 333-346. 39 Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 457462. 40 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (VÉFL), Vallásügyi iratok III. Nr. 2. Vátsy István rendeki prédikátor reverzálisa. 1751. 41 Veszprém Megyei Levéltár, Cisztercita Rend Zirci Apátságának Történeti Levéltára (Archívum Vetus) (VeML XII. 2.a.) C 227. 42 Hcffler László: Az ajkarendeki németajkúak be és kitelepítése. In.Ajkai Századok, IV. évf. 2007. 4. sz.44-58. 43 Gulden István: A kislődi plébánia története. Magyar Sión, 1865.671 -691. 309