Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Coroi Artúr †: A karatnai református anyaegyházközség megalakulása, 1744

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. pedig a Predikálló Szék oldala mellett. Ebben temetteték nem régibben életének 75dik Esztendejében Néhai Tekintetes Köntzei Gábor Úr, ki ezen Felső Torjai Ekklésiának Pátronussa vala, és egy buzgó érdemes Jo Tagja.

9

6 Köntzei Gábor, Henter Ágnes férje 1799.1. 21-én még élt;

9

9 1800. IV. 10-én temették el az említett kriptácskába.

10

0 (A feltorjai templom fentebb említett középső ajtaja a templom Orbán Balázs által leírt déli oldalkapuja: „...hanem letörpített hajójában ott találunk egy román müidomot: déli oldalkapuját, melynek egyenes záródású nyilatát egy hengertag félkörívvel tetőzi; az ívmezőn - tympanum - volt dombormű eltűnt, ugy leszedetett boltivezete is, melynek egykori lételét most is meglevő oldaltámjai bizonyítják. E tárnok felül rézsut vannak leszelve, itt és oldaltöréseinél is mély horonytagozat s alól az attikai láb módosításából alakult párkányzat van alkalmazva, mely a szentély és hosszentélyen is végigfut. A szentély 4 lépcsővel emelkedik a hajó fölé. Ez emelkedést a hosszentély alatt levő most befalazott altemplom tette szükségessé."

10

1 Orbán altemplomnak vélte a befalazott kriptákat.) Valószínűleg Szini János kézdi esperes írta a karatnai eklézsia elszakadásáról a feltorjaitól, 139 évvel annak megtörténte után: „A mult században - valamint a jelenben is - két nevezetes család osztozott Karatnán az uraságban: a Bodó és a Könczey család. Mindkettő a feltorjai templomban szerezte meg lelki üdvét, ott tanulta tisztelni Istenét és szeretni felebarátját. Csak tanulta - de egészen nem tanulta meg, s míg keresztyéni kötelessége egyike iránt, t. i. az Isten tisztelete iránt erős vonzalmat érzett, azalatt - sőt talán éppen a miatt — megfeledkezett a másik ágáról, t. i. a felebaráti szeretetről, az engedékenységről. Lőn e miatt, hogy a két család tagjai összeveszének a templombeli ülőszékek felett. Mindkettőnek az első székek kellettek volna. Minthogy pedig - a testek áthatolhatatlanságának törvénye szerint - azon időben, amelyben valamely test egy tért elfoglalt, ugyanakkor azt a helyet más nem tarthatja elfoglalva - ezért valamelyiknek a második padba kellett volna szorulni. Ezen szomorú sors a Bodóknak jutott, kiket a végzet arra kárhoztatott vala, hogy a templomtól távolabb lakozzanak, mint a Könczeyek. Ez tűrhetetlenné vált azután s elhatározták, hogy magoknak külön templomot építenek s külön papot tartanak. így 98 Feltorjai JK. 1801-1873. 7. 99 MOL. P 1610. 100 SÁL. Fond. 105. Nr. 137/1. A Feltorjai Református egyházközség anyakönyvei. Az adatot ezúton köszönjük meg Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történésznek. A Könczeiek a 18. században a feitorjai templomerödben lévő és a karatnai református temetőbe is temetkeztek. Az eddig ismert egyik legrégebbi karatnai kő síremlék felirata: 1787 A' meg boldogult néhai BODO SIMON es unokaja KÖNTZEI JULIANNA itt feküsznek. 101 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása I. Pest, 1869. 92. 284