Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Coroi Artúr †: A karatnai református anyaegyházközség megalakulása, 1744

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Notar[io] m[anu] s[uum] P. Hf

2 (Jellemző, hogy mindezek ellenére a 18. század végétől kezdve számos Könczeit is a karatnai anyaegyházközség kebelében találunk,

4

3 de a karatnai Bodó család tagjai is felbukkannak a feltorjai gyülekezetben,

4

4 és a két család fiataljai között rövid idővel a szakadás után is újabb házasságok köttettek

4

5). A 18-19. században alsókaratnainak is nevezett karatnai anyaegyházközség 25 alapító tagja többnyire alsókaratnai volt, de - bár ők sem egyik, sem másik Eclfézsijához de jure nem tartoztak - az alapítók között találunk néhány alvolálit is,

4

6 a 19. században pedig néhány felsőkaratnai is ehhez az eklézsiához csatlakozott.

4

7 Legalább 20 alapító nemesi rendű, Tölcséres János oszporás pedig, ha csak eleve nem volt karatnai, Altorjáról kerülhetett Karatnára.

4

8 Erdélyben a földesúr nem szólhatott bele jobbágyai felekezetválasztásába; az alapító feltorjai, karatnai és voláli nemesek jobbágyai részben római, részben görögkatolikusok maradtak és 1722-ben az altorjai római katolikus plébánosnak és iskolamesternek kepéztek.

4

9 A szakadás anyagi feltételei és szervezeti keretei, mint láthatjuk, adottak voltak. Az 1736.1. 24-én tartott feltorjai vizitáció jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk: Az karatnai Templomhoz való három sing egyszer ványolt kék posztó. Azon Templomhoz való egy szakadozott Graduál Impressum. Az karatnai, 42 A Bodó és a Kun família panaszát a Karatnai Ev. Ref. Egyházközség irattárában található C., 3. jelzetű irat tartalmazza. A címzés és az első Resolutio az irat hátán olvasható, ahova a következőket is feljegyezték: Az Felső Torjai Templomtol Szakadásáról való resolutioja az Karatnai Ecc[lesi]anak A[nn]o 1744. 43 A Karatnai Ev. Ref. Egyházközség vizitációs jegyzőkönyvei - 1756-1885. (A Karatnai Ev. Ref. Egyházközség irattárában. A továbbiakban: Karatnai vizitációk - 1756-1885.) 11' (1762), 43" (1785), 31' (1810), 51' (1845), 51" (1846), 54' (1852), 54' (1853), 24', 55'-55

v (1855-1856), 63' (1870), 64' (1872), 65'(1873); Felsőbb rendeletek könyve- 1827-1923. 86(1850). 44 Felsőbb rendeletek könyve 1827-1923. 85. (1846); A feltorjai református egyház jegyzőkönyve 9 (1792), 14(1800 előtt). A kézirat Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárában található, jelzete I. 13. Közzétette Tüdős S. Kinga: A feltorjai református egyház jegyzőkönyve 1801-1873. = ACTA. 1997/11. Sepsiszentgyörgy, 1998. Ezúton köszönjük meg Tüdős S. Kingának az eredetiről számunkra készített fénymásolatot. (A továbbiakban: Feltoijai JK. 1801-1873.) 45 Feltoijai JK. 1801-1873. 29, 31, 84. 46 1744. VII. 8; 1822. III. 4. A Karatnai Ev. Ref. Egyházközség irattárában, jelzet nélkül.; Karatnai vizitációk 1756-1885. 44' (1790-1795); 23' (1856). 47 Felsőbb rendeletek könyve 1827-1923. 153. (1866). 48 A katolikus Tölcséres család lakóhelyét mindeddig nem sikerült kideríteni, de tagjai gyakran kerültek az altorjai római katolikus megyeszéke elé különféle kihágások miatt. (Coroi Artúr: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702-1734. 81., 86-87., 89., 97., 100., 106., 139., 142-143., 149-150.) 49 Coroi Artúr: Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702-1734. 120-121. 273