Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Hogya György: Tábori lelkész a második világháborúban. Száz éve született Pfléger Mihály Farkas Ferenc-rendi szerzetes

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ten, 10 órakor pedig Jutaspusztán, míg helyettese, az enyingi plébános ugyan­csak 10 órakor a belgyógyászaton tartott szentmisét. Március 21-én is folyta­tódott a betegek kiszállítása a vasúti belső pályaudvarra. „A front közeledtével azokat a járóképes betegeket, akik családjukat, vagy megbízható ismerőseiket el tudták érni, elbocsájtották. A jóróképteleneket a reggeli vizit, kezelés és kö­tözés után útrakészre kellett öltöztetni." 6 Március 21-én az utolsó sebesülteket is kiszállították a belső pályaudvarra. Időközben átéltek egy légitámadást, amelyet a nap folyamán több is követett. „Szerencsére a Szombathely felé elindított sebesültszállító szerelvényt csak egy géppuskatűz érte. A pályaudvar és környéke több bombatalálatot kapott. A még ott tartózkodó egészségügyi katonák egy pincébe menekültek, ahol már német katonák is voltak. Még a pogányok is imádkoztak, annyira rettegett mindenki. A légitámadás után láttuk, hogy a nagy tehergépkocsik alá bújt német katonák a kifolyó benzinben égtek, ordítottak." 7 Amíg a fentebb leírt események zajlottak, Pfléger atya délelőtt 11 órakor, a légitámadások közepette, utoljára még eltemette a város nyugati szélén, a dózsavárosi temetőben Herczeg Mátyás és Csaló József honvédeket. Veszprém elhagyása 1945. március 21-én a tábori kórház orvosai, a két lelkész és néhány nővér egy-két szeretetteljes sort írt az akkor 19 éves De Chatel Marika legfiatalabb önkéntes vöröskeresztes nővér emlékkönyvébe. Pfléger atya szövege az aláb­bi: „Istenért, hazáért küzdeni soha meg ne szűnjön. E kettőért élni, halni üd­vös." A bombázásokkal kapcsolatban naplójába írta, hogy „a Jeruzsálemhegyi rész különösen sokat szenvedett. 18 órakor csomagolás, indulás Jánosháza irá­nyába". 19-20 óra között Márkó felé haladva erős légitámadást kaptak, ezért az országútról letértek a Séd patak partjára, egy darabig annak mentén halad­tak. Fárasztó úttal március 22-én értek Nagykamondra. Elképesztően nehéz út volt árkon-bokron keresztül előre haladni 60 lovasfogattal és 4-5 sebesültszál­lító gépkocsival, miközben a menekülő emberáradatot a magasból géppuska­tűz alatt tartották. Betegeket nem vittek magukkal, csak a felgyógyult orosz hadifoglyokat, akik Nagykamondon mind eltűntek. Aztán Egervár, Kisunyom, Vasszentmihály és Oriszentpéter után március 30-án Mártonhely községbe ér­tek. Beszállásolásuk a plébánosnál történt. Igen szívélyes fogadtatásban volt ré­szük. Ez utóbbi útszakaszon „sok veszekedés a németekkel" bejegyzés találha­tó. Aztán március 31-én Pártosfalván keresztül Kisfalu községbe érkeztek (Vas 6 Dr. Pávics Lászlóné De Chatei Mária önkéntes vöröskeresztes ápoló közlése. Veszprém, 1988. 7 Czingráber Jenő eü. hadnagy közlése. Szombathely, Petőfi u. 41. 255

Next

/
Thumbnails
Contents