Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. ben, és egy másik magyar nyelvű Biblia tokban, nyolcadrét formátumban. Aligha véletlen, hogy a német nyelvű Biblia éppen hallei kiadásban bukkan fel, hiszen a győri evangélikus lelkészek - Torkos András 7 2 és köre - pietista kapcsolatai meglehetősen közismertek. 7 3 Míg az utóbbi tétel oktáv formátuma nyilvánvalóan praktikus okokkal, a kisebb formátum könnyebb használatával magyarázható; a tok pedig a védelem, a megőrzés szándékával. Bár az utóbbi esetében a jegyzék nem utal arra, hogy melyik felekezet által kiadott Bibliáról van szó, a fentebbi kettő alapján talán joggal feltételezhető, hogy ez esetben is protestáns kiadású lehet a Biblia. 7 4 A Bibliák után említtetik egy énekes graduál zsoltárokkal, valamint Torkos András híres könyve, az „Engesztelő áldozat", amely először éppen Halléban jelent meg, 1709-ben; később számos további kiadást is megért, esetenként valószínűleg hamis impresszummal! 7 5 Három művel van képviselve az egykori győri evangélikus lelkész, az idősebb Aachs Mihály: ezek a „Boldog Halál Szekere", az „Arany lánc", valamint a „Zengedező mennyei kar". A „Boldog Halál Szekere" 1702-ben Strassburgban, 1708-ban Lőcsén látott napvilágot 7 6 - a két kiadás valamelyike lehetett ott Fekete Imre házában. A másik két munkát ekképpen rögzítette a leltár készítője: „Arany-Láncz zengedezővel együtt". Az „Arany láncz" című kötetnek 1746 előtt féltucatnyi kiadása jöhet számításba, a „Zengedező mennyei kar"-nak is kb. hasonló számú; olyan kiadást viszont, amelyben e két mű együtt jelent meg, Szelestei Nagy László hármat ismer: 1696-ból, 1703-ból, valamint 1726-ból 7 7 - tehát ezek valamelyike jöhet számításba. Fontos még megjegyeznem, hogy Szelestei Nagy László a betütíbert Biblia-kiadására utal, amely először I lanauban jelent meg 1608-ban. Vö. Borsa Gedeon, Hervay Ferenc (szerk.): Régi Magyarországi Nyomtatványok. Második kötet 1601-1635. Budapest, 1983. 971. tétel, 104-106. 72 Torkos András életéről és munkásságáról részletesebben lásd Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest, 1913. 311-312. hasáb. 73 A kérdés újabb áttekintését adja: Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest - Szeged, 2000.; Győr szerepéről különösen: 21-24. 74 Trócsányi Zoltán szerint a 18. században 26 protestáns Biblia-kiadás jelent meg Magyarországon, együttesen kb. 130 ezer példányban. (Vö. Trócsányi Zoltán: A tizennyolcadik század magyar könyveinek olvasóközönsége és példányszáma. Magyar Könyvszemle, 1941. 22-33.) 75 Torkos András „Engesztelő áldozat" című művének 1745. körüli kiadása pl. „Norinbergában" impresszummal jelent meg. de „találtatik Sopr. Schrabs G. Mihál compactornál" (vö. Petrik VII. 534.); 1709. évi hallei, valamint 1736. és 1764. évi lipcsei kiadásáról lásd Szinnyei: i. m. 14. köt. 311-312. hasáb. 76 Vö. Szinnyei i. m. 1. köt. 1. hasáb. 77 Vö. Szinnyei i. m. 1. köt. 1-2. hasáb, illetve Szelestei Nagy László: Hamis impresszumú könyvek a 18. századi Magyarországon, 295-296. Magyar Könyvszemle, 1983. 3. sz. 292-304. 218
