Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. hez tartozó Matkovics Erzsébet ismerte és használta is a Bibliát, az végrendeletének nyelvezetén egyértelműen érezhető, ugyanis e szavakkal kezdi utolsó rendelését: „Valamint hogy az Felséges mindenható Ur Isten Ezekiás királynak régenten meg izente, hogy az Házában rendelést tenne, mert meg kellene nékie halnyi; Ugy ezen mostanyi súlyos nyavalám által Engemet is emlékeztetett Eö Szent Felsége arrul, hogy az én Eletemnek vége közel vagyon, és nékem is, a minden Testnek uttyán el kelletik mennem..." A kisalföldi kora újkori végrendeletek könyves adatokban való szegénysége a nem Győrött kelt testamentumok körében is általánosnak mondható: a Győri Székeskáptalan földesúri fennhatósága alá tartozó jobbágy falvakban készült végrendeletekben 2 4 ugyanúgy nem találtam könyves adatot, miként a csornai premontrei prépostság levéltárában 2 5 fennmaradtak körében sem. De Sopron megye területén sem hozott sok eredményt e szempontból a falusi végrendeletek kutatása: a Kelemen István által közölt 78 darab 1800 előtti, e vármegye községeiben és kisebb mezővárosaiban készült jobbágyvégrendeletben egyetlen könyves adat sem található - megjegyzem: az 1800 és 1847 közötti időszakból közzétett 110 további forrásban sem! 2 6 Míg a 17. századból Dominkovits Péterrel közzétett 53 - döntő többségében falun vagy kisebb mezővárosban élő, jelentős hányadában nemesi jogállású testáló által készített - végrendelet közül is csupán kettő tartalmazott ilyen jellegű adatot: közülük az egyik, Lethenyei Pál 1656-ban készült utolsó rendelése csak általánosságban rendelkezik könyveiről, egyetlen konkrétum nélkül; a másik, Zeke István 1663-ban készült testamentuma viszont csupán azért tesz említést egy kalendáriumáról, hogy az abban lévő, számára fontos feljegyzésekre utaljon! 2 7 Talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy Lethenyei Pál evangélikus lelkész volt, akinek irodalmi munkásságát is számon tartják a bibliográfiák; 2 8 míg Zeke István főszolgabírói, majd vármegyei jegyzői tisztségeket viselt és 1662-ben - amint végrendeletében maga 24 A Győri Székeskáptalan földesúri fennhatósága alá tartozó jobbágyközségekben készült végrendeletek a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában maradtak fenn, ma a Győri Egyházmegyei Levéltár állományában kutathatók. 25 A Csornai Premontrei Prépostság Magánlevéltárában, valamint a Csornai Premontrei Konvent Hiteleshelyi Levéltárában fennmaradt végrendeleteket az 1990-es években Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában kutathattam; ma a Csornai Premontrei Prépostság Levéltárában, Csornán őrzik ezen értékes dokumentumokat. 26 Vö. Kelemen István: Sopron vármegyei jobbágyvégrendeletek a XVIII. század elejétől 1848-ig. Győr, 2008. 27 Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi Sopron vármegyei végrendeletek. Sopron, 2001. 44., illetve 59. 28 Lethenyei Pál irodalmi munkásságát említi pl.: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. köt. Budapest, 1900. 1133. hasáb. 211
