Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Horváth József: A 18. századi kisalföldi hagyatéki iratok mint a vallásos olvasmányok kutatásának forrásai

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. kezdeném, utalnom kell röviden a témát érintő szakirodalmi adatokra is. Győrött a 18. század vallási életének kutatása az 1930-as években lendült fel, amikor gyors egymásutánban féltucatnyi fontos munka látott e témával kapcsolatosan napvilágot — ezek lapjain fontos könyves adalékokkal is találkozhatunk, így pl. Németh Ambrus publikációiból képet kapunk a győri ferences kolostor akkortájt mintegy 800 kötetes könyvtáráról, amelyben a teológiai szakmunkák döntő túlsúlya mellett 24 darab „imádságoskönyv" is leltárba vétetett.

4 Piszker Olivér kutatásaiból a jezsuiták kongregációinak könyveiről nyerünk fontos adatokat; a német Agónia-Társulat 70 kötetes „könyvtárát" pl. röviden így jellemzi: „nagyobbrészt vallásos tárgyúak, elmélkedések, prédikációk, szentírás és más ortodox tartalmú teológiai könyvek."

5 Hasonlóan általános jellegű megállapításokat találhatunk többnyire Juhász Miklós, Jánosi Gyula és Bedy Vince munkáiban is;

6 Juhász Miklós dolgozatából tudjuk pl., hogy a győri Mária-kongregációnak 143 kötetes könyvtára volt - azt azonban nem említi, hogy melyik évből származik az adat.

7 (Ez annál inkább sajnálatos, mert a jezsuitáknál 1631-től működött a Mária-kongregáció,

8 és - amint azt a végrendeletekben előforduló kegyes hagyományok nagy száma is bizonyítja

9 - meglehetősen népszerű volt a város lakossága körében.) Jelentős előrelépést hozott viszont e tárgyban Knapp Éva 1993-ban megjelent alapos tanulmánya, amelyben a magyarországi vallásos társulatok - köztük két győri kongregáció - feloszlatáskori könyvtárait vette vizsgálat alá.

1

0 A győri németek által többnyire csak „Maria de Victoria" nevén emlegetett társulat - teljes neve „Sodalitas Immaculatae semper Virginis Deiparae Mariae de Victoria" volt - „könyvtárában" 21, a „Halálra vált Krisztus" - vagy más4 Németh Ambras: Adalékok a Szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez, 200., illetve 206. Győri Szemle, 2. évf. 1931. 96-104., 200-208. 5 Piszker Olivér: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején (17431783). Pannonhalma, 1933. 30-31. 6 Vö. Juhász Miklós: Magyarországi konfratemitások a barokk korban. Katolikus Szemle, 1944. jún., 161-169.; Jánosi Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma. 1935.; Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1939. 7 Juhász: i. m. 163. 8 Mohi Antal: A Mária-kongregációk története. Különös tekintettel hazánkra. Győr, 1898. 113. 9 A győri végrendeletek kegyes hagyományairól lásd Horváth: i. m. (1997) 97.; Horváth: i. m. (2000) 162-163., 170. 10 Knapp Éva: Irodalomkínálat és művelődési program a barokk kori társulati kiadványokban. Magyar Könyvszemle, 1993. l.sz. 3-36. 208