Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Szászfenesen Mátyás által a kolozsvári munkatelepre irányított János testvér munkamódszerét vélte azonosítani. A 15. század utolsó évtizedeiben egy új stílus, a reneszánsz indult hódító útjára. Egyik legkorábbról ismert erdélyi emléke Gyaluban bukkant fel, Geréb László erdélyi püspök (1476-1501) címerkövén.

1

8 Helyi mester munkája, amelyen jelen vannak a gótikus elemek (a korona levéldísze), míg a reneszánszt az erős firenzei hatást mutató kompozíció képviseli.

1

9 Ugyancsak 15. századvégi gyalui emlék az erdélyi püspökség védőszentjét, Szent Mihályt ábrázoló dombormű, amely valószínű, hogy az egykori vártemplom falába volt beépítve. A kalotaszegi templomok közül ennek az átmeneti stílusnak korai emléke az 1493-ból való egeresi szentségtartófülke, ahol a timpanonban levő címerpajzs két oldalát díszítő levelek reneszánsz modorban lettek kidolgozva. Az 1500-as évek elején készült a szucsági templom déli és nyugati kapuja, amelyek félköríves hajlással, de még gótikus tagolással lettek kiképezve. Időben egyező, stílusban hasonló kettősséget mutat a Veres-címerrel ékesített farnasi templomkapu és ajtópárkány-töredék,

2

0 valamint az 1510-ből való Veres János-féle sírkő, amelynek három részre osztott belső mezejét gótikus karéjok, családi címer és egy nagy reneszánsz rozetta díszíti. A szomszédos Magyarbikaion 1978-ban, kertásás közben került a felszínre egy profílozott ajtópárkány-töredék, amely szoros rokonságot mutat a hasonló farnasi kőemlékkel.

2

1 Magyarvalkón, az egykori sekrestyeajtó mélyedésében befalazva, félig gótikus, félig reneszánsz keretben (Valkai?) családi címer látható,

2

2 míg a szamosfalvi római katolikus templom szentélye boltzárókövén a két stílus ötvözetét mutató Mikola-címert jó száz év múlva, 1530-ban faragták. Korban a bemutatott időszakhoz tartozik, de már tiszta reneszánsz ízlést mutat az 1503-as évszámot és feliratot feltüntető zentelki ajtópárkány,

2

3 a 16. század elejéről származó magyarvalkói sírkőtöredékek,

2

4 az egyszerű 18 A faragvány eredetileg a vár tartozéka volt, s egy bizonyos Gallus Viktor adományaként került a kolozsvári Történeti Múzeum kőtárába. 19 Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance I. Kolozsvár, 1943. 231-232 - korábbi irodalommal. 20 Anyaga: mészkő. Felirata: ESVSS MARIA. Balogh: i. m. 227. 21 Felirata nincsen. Méretei: 71*30x20 cm. Miklósi-Sikes Csaba: Egy bikali faragott emlék. Kézirat. 1980. 22 A cimerpajzs közepén András-kereszt, jobbról és balról liliomszerű jelvénnyel. - Balogh: i. m. 267. 23 Adattár. Az ajtópárkány időközben eltűnt. Egykori képe és felirata 1842-ben jelent meg a Hon és Külföld-ben (238 old.). 24 Három töredékről van szó, amelyek jelenleg a ref. templom szószékfeljárójának lépcsőjébe van203