Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Miklósi-Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A román és a gótika évszázadai 1540-ig

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A század második feléből, ugyanebben a templomban, a hajó északi falán a Passió-jelenetet megörökítő freskók, illetve freskótöredékek, bár éreztetik a felsőolasz művészet hatását, inkább a szász falfestményekkel rokoníthatók. Ezekből a forrásokból táplálkozik a Nádasdarócon dolgozó ismeretlen művész, aki a templomhajó északi falán háromalakos freskót készített, amelyen az idősebb Jakab ismerhető fel, tarisznyával és bottal, amint jobb kezét a térdelő adakozó fején tartja. Mellettük egy szárnyas, dicsfény övezte, fedetlen fejű szent követi a jelenetet. A freskóról egyértelműen megállapítható, hogy a 14. század közepén készült, ellentétben a gyerőmonostori (egy szent alakja), a szászfenesi (Piéta), a bánffyhunyadi (kisméretű freskótöredék), a damosi és a sárdi (alakos ábrázolás) emlékekkel, amelyek - bár középkori eredetükhöz nem fér kétség - oly rossz állapotban és oly töredékesen maradtak fenn, hogy pontos datálásuk szinte lehetetlen. A kőfaragás terén - Kolozsvár központtal

1

0 - új sajátosságok születtek: a díszítésben az indavonalas motívum használata, a munkamódszerben az ún. lapos díszítés. Ez utóbbi első példáit a türei szőlőleveles- és a gyalui szőlőfürtös pillérfőn, valamint a nagykapusi és a vistai templomok bejáróinak növényornamentikáin azonosíthatjuk. Ez a módszer az erdélyi kőfaragást évszázadokon át végigkísérő sajátosságává vált, s ott azonosítható a Kolozsvári testvérek főművének, a sárkányölő Szent György lovas szobrának talapzatán éppúgy, mint az erdélyi „virágos reneszánsz" kiváló mesterének, a 18. században élt kidéi Sipos Dávid megannyi ajtó- és ablakkeretén, emléktábláján, vagy páratlanul szép szószékeinek kőben vésett díszítményein. A 15. század építészetét már egyértelműen a csúcsíves stílusjegyei fémjelzik. „Kalotaszeg stílusa a későgótika" - írta Kós Károly 1932-ben, míg Kelemen Lajos egy jó évtized múlva arra mutat rá, hogy „Erdélyben sehol nem maradt fönn a csúcsíves ízlés korából aránylag kis területen annyi évszámos, vagy okleveles adatokból datálható középkori templom, mint itt"." 10 Entz Géza! Kolozsvár környéki kőfaragó műhelyek a XIII században. Kolozsvár, 1946. 11 *Évszámmal jelölt építkezések: Magyarvalkó - szentély (1452), Bánffyhunyad - szentély (1483), Vista - szentélyboltozat zárókövén (1487), Tordaszentlászló - boltzárókő, Dengefeldi Pongrác címerével (1488), Magyarkiskapus - szentélyboltozat zárókövén (1503), Szamosfalva - szentély, építési emléktábla (1530). * írásos emlékeinkből megállapítható 15. századi kalotaszegi építkezések: Magyarbikal - templom (1400 u.), Magyargyerőmonostor - szentély (1442), Nádasdaróc - templom átépítése (1427-1444), Zsobok - templom (1490). *Évszámmal jelölt berendezések és ingóságok: Türe - harang (1471), Famas - harang (1475), Kalotaszentkirály - harang (1481), Magyarlóna - harang (1482), Mákó - aranyozott ezüstkehely (1482), Egeres - szentségtartófülke (1493), Magyarnádas - harang (1493), Vista harang (1498), Kalotaszentkirály-Zentelke - zentelkei pár197