Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. dás sírnak is a hármas koporsóval. A Blaskovichok végül a ménesbirtok istállói melletti alacsony dombot - ahol minden idők leghíresebb magyar versenylova, Kincsem legelészett - azonosították Attila nyughelyével.

9 Az Atilla-domb szimbolikus eszközkészlete Az Atilla-domb Tápiószentmárton településtől néhány száz méterre, az egykori katonai laktanya területén található. Az oda érkezők számára a faragott székely kapu láttán érezhetővé válik a patriotizmushoz, nemzeti öntudathoz, nemzeti múlthoz való kötődés. Ezen kívül a park „kultikus nemzeti jellegét" mutatja néhány, az emlékezést szolgáló kopjafa, rajtuk a magyarsághoz kötődő, véletlenszerűen kiválasztott történelmi személyiségek nevével (Szent Márton, Marx György, Teller Ede), valamint két épület, amelyeken megjelenik a magyar címer. Az épületek leginkább esővédő funkcióval rendelkezhetnek, hiszen a tető alatt mindösszesen padok állnak, így a címer elhelyezése valamelyest fölöslegesnek tűnhet. Attila mellszobra („Isten kegyelméből a magyarok első királya. Bendegúznak fia, nagy Nimród unokája" felirattal) a rovásírásos kopjafák között látható. Mellette két lófejet formázó kopjafa, magyar és rovásírással. Szövegük: „Hun hőseink emlékére", illetve „Hódolattal az ötödik reinkarnációja."™ A domb tulajdonosa mindezek mellett tervezi Attila egykori palotájának megépíttetését is, amely palotát - fennmaradt források híján - a hunok művészetéről és „építészetéről" alkotott prekoncepciók alapján kell kitalálni. A Hobsbawmnál leírt „kitalált hagyomány" szimbolikus dimenziójával van tehát dolgunk, amely történelminek látszik, történelminek tűnő elemeket használ fel, látszólag az adott közösség történelmi identitásához kötődik, ám valójában megkonstruált jelenségről van szó." (1-3. kép.) Az Attila-mítosz tápiószentmártoni kötődése azonban nem napjaink szüleménye. A településen álló egyik „rejtélyes" szobor, anagrammaszerü feliratával („Sem ember, sem isten akit itten nézek de istenes ember amit ezzel képzek") már korábban is különféle értelmezésekre adott lehetőséget. Állítólag az 1960-as években egy nagykőrösi kútfúró a feliraton felbuzdulva elkezdte keresni a hun vezér sírját. O úgy találta a szobor az útra néz, így az út mellett kez9 Ötvös Zoltán: „Kincsem, Attila király. Ötmilliárdos hun álom Tápiószentmártonban." Népszabadság, 2007. január 12. http://nol.hu/archivum/archiv-431300 Utolsó letöltés dátuma 2011.04.06. 10 Utóbbi esetben nyilván a dombon nevelkedett Kincsem „csodakancára" utalnak. 11 Hobsbawm, Eric: Introduction: Inventing Traditions. In Hobsbawm, Eric - Ranger, Terence (eds.): The Invention of Tradition. Cambridge University Press, Cambridge, 1985. 1 14. Afapalotáról lásd az „Atilla palotája. Történelmi játéktér - Historical playground" című prospektust. 134