Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. tek közösen böjtölni, hiszen a legtöbb háznál együtt étkezett a család odahaza. Nem volt nehéz mellőzni a húsos és zsíros ételeket. Az egyház javaslatára jelenleg az egyéni böjtölést hangsúlyozzák. Az egyén saját maga teszi próbára akaratát. Az egyházi tanítás betartásának tesznek eleget, mikor a böjtölés szükségességét magyarázzák. Már nem a szülői hagyomány irányít és hat rájuk. Azért kell böjtölni, mondják, mert saját böjtölésükkel valamiképpen hozzájárulnak Jézus szenvedéseihez. Böjtölés ideje alatt imákkal, templomba járással megszabadulnak a bűneiktől. A böjt önfegyelmezésre tanít. A vezeklés egyik, enyhébb módja. Kitartó böjtöléssel megtisztul a testük és a lelkük, egyúttal lelkiismeretük is. Felmenti őket attól, hogy továbbra is bűnösnek érezzék magukat. Fontos, hogy húsvét előtti nagyböjtben rendszeresen böjtöljenek. Ez senkinek sem okoz terhet, mivel a vasárnap úgyis böjtmentes nap. A böjtölést azért is tartják fontos alkalomnak, mert erkölcsi megtisztulást hozhat az embereknek. Az böjtöl igazán, aki csak kenyeret és vizet vesz magához pénteken és szombaton a nagyböjt időszakában. Ismernek olyan görögkatolikus családokat, ahol így cselekszenek. Még most is betartják, hogy nagyböjt időszakában nem fogyasztanak állati eredetű ételeket, még a margarin csomagolópapírját is megnézik, hogy nincs-e rajta feltüntetve állati eredetű zsiradék az összetevők között. Olajon főzött és pirított ételeket fogyasztanak. Aki böjtölni akar, annak tilos zsírt és húst enni. Nem megengedett a tejtermékek evése, csak gyerekeknek, idős és beteg személyeknek szabad azokat fogyasztaniuk. Viszont lehet babételeket és gombát, különféle zöldségből készült ételeket (pl. gombás töltött káposztát) enni. Speciális böjti csemege a cukros főtt kukorica. Sokféle ízesítésű főtt tészta ételeknek az ideje a böjti időszak. A sült lepényeket is soványabban sütik, a lakosok szerint elég, ha lisztet, vizet és sót tartalmaz, mert sütéskor úgyis magába szívja az ízesítő étolajat. Böjti ételük a kukoricakásából főtt kulesza, sült malaj. A Kwitna nedilával, vagyis virágvasárnappal kezdődő nagyhét első napján bahniatának nevezett fűzfabarkaágakat visznek szentelni a templomba. Nevezik pálmának is Az ünnepi liturgia végén a pap előbb megtömjénezi a barkaágakat, majd a pap és a nép közötti párbeszéd végén szentelt vízzel meghinti az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. A mise végén a hívek megcsókolják az evangéliumot és örömmel, megelégedve térnek haza a kezükben tartott szentelt barkaágakkal. A szentelt barkaágaknak gyógyító, gonosz elhárító, villámcsapást kivédő ereje van. Ahogyan hazaviszik a templomból, rögtön megpaskolják vele a nagyállatokat. Betegség esetén állatoknak, gyerekeknek, idős embereknek adnak egy-egy szemet belőle. Szentképek mögé tűzik. Dugnak belőle az istálló ajtófélfarésébe is. 119